Pedig volt ám aggodalom.

A felhőalapú számítástechnika fogalma alá tartozik minden, ami egy szolgáltató eszközén történik, gyakorlati példával élve ilyenek a felhős tárhelyek, mint a Dropbox vagy a Google Drive, de a streaming szolgáltatások is ide sorolhatók, mint a Netflix vagy a Geforce Now.

Ezeknek a fellendülése kapcsán vált elterjedté az aggodalom, hogy a megnövekedett számú felhőalapú szolgáltatások annyi áramot zabálnak majd, hogy belerokkan a bolygó, de szerencsére nem így történt. A Science magazinban megjelent cikk alapján ugyanis 2010 és 2018 között hatszorosára nőtt a felhőalapú szolgáltatások száma, míg ezeknek az áramfogyasztása mindössze hat százalékkal növekedett.

Ezzel ellentétben 2005 és 2010 között 56 százalékkal nőtt az adatközpontok áramigénye, ami mellett eltörpül az ezt követő nyolc év ugrása. Ennek az az oka, hogy a kisebb központok helyett nagyvállalatok vették a kezükbe a dolgot, mint a Google vagy a Microsoft és az Amazon. Ezen vállalatok legfőbb célja a profittermelés, így a lehető legkevesebb áramot szeretnék felhasználni. Ezért jó hatásfokú processzorokat terveztek, ehhez pedig hozzácsaptak egy hatékony hűtőtechnológiát, ami ugyancsak nem eszik sok áramot.

Tehát elmondható, hogy a techóriások üzletpolitikája miatt működnek jól ezek a központok, amelyek nagyjából a Föld áramtermelésének az egy százalékát emésztik fel.

Címlapkép: 123rf


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?