Hatmillió eurót kapott a leggazdagabb cseh befektetőtől a Barion. A fintech startup társalapítójával beszélgettünk okos pénzről, régiós lehetőségekről és arról, hogy mi köze mindehhez Bill Gates-nek.

Bíró Tamás, a Barion alapító-tulajdonosa (Forrás: Barion)
Bíró Tamás, a Barion alapító-tulajdonosa (Forrás: Barion)

Legutoljára a FinTechRadar 2.0 konferencián találkoztunk, akkor nem látszott rajtad, hogy ekkora lépés előtt áll a Barion. Mióta tartottak a tárgyalások?

Márciusban zártunk egy kisebb kört angyalbefektetőkkel, és rögtön utána kezdtünk el tárgyalni a cseh befektetővel. Maga a döntés gyorsan megszületett, május óta tudtuk, hogy ez a tőkeemelés meg fog történni, azóta titkolóztunk. Ősszel raktuk össze a szerződéseket, állítottuk össze a befektetővel közösen az üzleti tervet.

Nem akartuk, hogy olyan befektetővel kelljen dolgoznunk, aki nem érti, amit csinálunk. Igaz, hogy kisebbségben van, nincs vétójoga sem az üzleti tervre, de nem elegáns, ha le kell szavazni. Szerencsére Miroslav Boublik, akivel tárgyaltunk nagyon hasonlít ránk, a Barion alapítóira; ez is közrejátszott abban, hogy őket válasszuk.

Hogyan zajlott a felkészülés a tárgyalásokra?

Az év elején kezdtem el csinálni egy prezentációt az angyalbefektetőknek. Ez a végére egy kilencven oldalas dokumentum lett, aminek a készítése alatt alaposan végiggondoltuk, hogy mit csinálunk. Egy csomó dologra rájöttünk az írása közben, új szinergiák lehetőségeit vettük észre. Minden startupnak javaslom, hogy írásban gondolják végig a céget, rengeteg ötletet lehet így találni.

A következő lépés az üzleti terv volt, ekkor találtuk ki, hogy mennyi pénzre lenne szükség. A hatmillió eurós összeget úgy lőttük be, hogy ne kelljen évente tőkét szerezni. Pecsenye Roland, a Barion angyalbefektetője is azt javasolta, hogy hatmilliónál kevesebbet ne célozzunk meg. Ezzel viszont csak a külföldi befektetők jöhettek szóba.

Hatmillió nagy pénz, nem hiszem, hogy volt már ekkora hazai fintech befektetés.

Az európai fintech befektetések átlagosan ötmillió eurósak, de ebben az átlagban benne vannak olyan esetek is, amikor egy-egy cég több tízmillió, esetenként százmillió eurót szerez. Ez viszont nem gyakori. A top tíz európai fintech tőkebbevonás listán az első 175, az utolsó szereplő 20 millió eurót szerzett. Magyarországon pedig biztosan nem volt még ekkora fintech tőkebevonás.

Hallottam egy meetupon, hogy a Zero Bank annak idején az eltérő helyi viszonyok jelentette problémák és a passporting nehézségek miatt nem lett sikeres. Mit vártok, mi lesz a legnagyobb probléma a terjeszkedésben?

Eltér a tapasztalatunk, nekünk a licenceléssel van a legkevesebb bajunk. De az adatvédelmi szabályok például nagyon eltérnek különböző európai országok között. Éppen ezért örülünk nagyon a GDPR-nak, mert az egységesíti az adatkezelésre vonatkozó szabályokat. Részben szigorúbb, nőnek a kiszabható bírságok, de vannak pontok, ahol enyhít a jelenlegi szabályozáson. Bizonyos jogos érdekből történő adatkezelésekhez – ilyen a csaláskezelés – nem kell engedélyt sem kérni.

Ami miatt költséges lesz a terjeszkedés az a nyelvek. Több értékesítő kell, mert olyan embert biztosan nem találunk, aki beszél hat európai nyelven. Drágább létrehozni egy öt-hat nyelven elérhető ügyfélszolgálatot vagy weboldalt. Igazán kár, hogy az EU nem állt még át egy közös nyelvre, például az angolra, vagy akár eszperantóra.

Milyen irányba indultok?

Nem csinálunk titkot abból, hogy a cseh piac az első cél. Cseh az új befektetőnk, ismeri azt a környezetet. Azt kérte, hogy mutassuk meg, hogy a cseh piacon tudunk terjeszkedni, és akkor elhiszik, hogy erre képesek vagyunk máshol is. Emellett cél a német nyelvterület, meg akarunk próbálkozni Szlovákiával, és elvben vannak már szlovén ügyfeleink is. Az általunk kezelt fizetések öt százaléka eurós jelenleg.

Milyen versenytársaitok vannak ezekben az országokban?

Sokan vannak. Kezdésnek ott a GoPay, akik csehek és éppen most terjeszkednek Magyarország irányába. Mi pedig megyünk hozzájuk, ez ilyen cserebere. Versenytársunk a Stripe vagy a Paypal is. De szerintünk ezek a fizetési cégek egy kaptafára működnek.

Mi a különbség a három kártyaelfogadást csináló bank között Magyarországon? Vagy a három mobilszolgáltató között. Az egyiknél az sms van ingyen, a másiknál a percdíj olcsóbb kicsit, de alapvetően ugyanazt csinálják. Közművé váltak, és a bank is egyre inkább közművé válik, akkor pedig az árverseny dönt. Ezért találta ki Sándor, az üzlettársam, hogy ne a tranzakciókból akarjunk pénzt keresni.

Kevesen próbálkoznak azzal, amivel mi. Mindenki gyanakodva nézi az új modellt. Ha valamit egyedül csinálsz, akkor azt szokták mondani, hogy vagy te vagy az új Bill Gates vagy őrült vagy. A Home Credit úgy gondolja, hogy a kettő közül mi az új Bill Gates vagyunk.

Miből kerestek pénzt?

A tranzakciós adatokat elkérjük, és azokon fogunk adatelemzéseket csinálni. Jó ajánlatokkal tudjuk majd összekötni a kereskedőket és a vevőket. “Az vagy, amit veszel” – ezt Sándor egyik közgazdaság tanára mondta az amszterdami egyetemen, és amellett, hogy magyarul viccesen is hangzik, az üzletre is igaz. A Tesco klubkártya is így működik, de a Tesco csak azt tudja, hogy náluk mit vásároltál. Mi több ezer boltból tudjuk majd megmondani, hogy milyenek a vásárlási szokásaid. Magyarországon már most is 2600 bolt használja a Bariont. Aki nem szeretné, hogy használjuk az adatait az kikattinthatja majd ezt a lehetőséget, de ez maximum tíz százalék.

És nem csak testre szabott kuponokat lehet így osztani. Nekünk el fogja hinni a bolt, hogy hűséges vásárló vagy, a bank, hogy van van elkölteni való pénzed. A hiteligénylésnél is kedvezőbb feltételek mellett kaphatsz majd pénzt, ha engeded az adataid elemzését. Szerintük jobban fog a konyhára hozni, mintha másfél-két százalékokat kérnénk tranzakciónként.

A tranzakciós díjak pedig több kiskereskedelmi területen így is visszafogják a kártyás fizetést.

A PSD2 ezen változtatni fog, megtehetjük majd azt, hogy benyúlunk a számládra és átrakjuk a pénzt. És nem kérünk tranzakciós díjat, ez segíthet a digitális fizetés terjesztésében. Az ilyenek kitalálásához viszont vállalkozóként kell gondolkodni. Nem mindenki ilyen, mint ahogy nem mindenki olvas üres óráiban bankkártyacsalásokról, csak azért mert érdekli. Szerencsére csalásmegelőzésre van nagyon jó magyar startup, a Kádár Tamás által alapított Seon, mi is azt használjuk. Az olyan emberek, mint Tamás nem mennek el bankba dolgozni, hanem megcsinálják a saját cégüket. Steve Jobs sem ment a IBM-hez dolgozni, hanem megcsinálta az Apple-t. Azt persze még meglátjuk, hogy a Barionból lesz-e Paypal.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?