2019-ben már felhívta magára a Bafin német piaci felügyeleti szerv figyelmét a jelenleg világszerte bujdokoló Jan Marsalek, akinek komoly szerepe volt a Wirecard csődbe menetelében – állítja a Financial Times.
Az Interpol keresett személyek listáján is fent lévő osztrák bankár a FT által megtekintett dokumentumok szerint egy 11,25 millió eurós hitel törlesztésének halasztását akarta megengedi egy olyan ügyfélnek, akinek eleve probémái voltak a pontos fizetéssel és a kamatozással. Amikor erre az esetre sor került Marsalek semmilyen tisztséget nem viselt a Wirecard Bankon belül. A Bafin felügyelete alá azonban ez a Wirecard leányvállalat tartozott.
A Wirecard Bank elvben teljesen külön volt választva az anyavállalattól, a vezetőinek joga volt a saját területükön belül döntéseket hozni. A bank auditja ki is emeli a problémát, ezt pedig a Bafinnek kellett felülvizsgálnia.
A német szabályozót azonban eddig is sok kritika érte azért, mert túl gyakran hunyt szemet a nemzeti büszkeségnek számító fintech kisebb-nagyobb ügyei felett. A Wirecard által az üzletfeleknek nyújtott hitelek között ráadásul akad olyan, ami kiemelt példa volt korábban. Ilyen az ázsiai Bijlipay fizetési szolgáltatónak nyhtott 11,3 millió eurós hitel, amelynek a folyósítása előtt a cég belső kockázatbecslő csoportja nem állt a csúcsán. Marsanek pedig ezt a helyzetet is átbillentette, így a fintech cég megkapta a hitelt.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a Wirecard felügyelőbizottsága 2019. márciusában értesült az ügyekről. Azaz egy évvel a cég csődbe menetele előtt tudhattak arról, hogy a Wirecard bajban van.
Szólj hozzá