Oktatásra, innovációra és a szabályozó megfelelő hozzáállására is szükség van, hogy virágozzon a magyar fintech. Az akarat megvan, de még így is hiányoznak elemek az egyenletből.


A Corvinus Egyetemen mutatták be Magyarország fintech stratégiáját. A stratégia megjelenése előtt a létrehozásában oroszlánrészt vállaló Bürger Dórával és Horváth Balázzsal, a RowanHill Digital szakértőivel beszélgettünk.

A stratégia megörökölte a Digitális Jólét Program egyéb dokumentumainak formátumát, így alapvető pillérekre és ezek alapján meghatározott általános vagy részleges célokra bomlik. A dokumentum megkísérli felvázolni a célok eléréséhez szükséges eszközrendszert is, amelyet hazai szakértőkkel konzultálva és a nemzetközi legjobb gyakorlatokat tanulmányozva állapítottak meg. A névleg a 2019 és 2022 közti időszakra szóló, de ennél lényegesen hosszabb távú stratégia négy pillére szinte magától értetődő:

  • kompetencia
  • innováció
  • technológia
  • szabályozás

Bürger Dóra rögtön hozzá is tette a felsoroláshoz, hogy a négy területből kettő könnyen körülhatárolható, de még azok között is nagyon szorosak az kapcsolódások. A fintech területet nem lehet egyszerűen darabjaira bontani.

Mégis vannak olyan hangsúlyos állítások, megoldásra váró problémák, amik közérthetően megfogalmazhatók és amelyekkel el lehet kezdeni foglalkozni.

“A magyar lakosságra és a vállalati szektorra is ráférne a digitális kompetenciák növelése. Ezt az oktatásba és a kommunikációba is be kell emelni” – mondja elsőként Horváth Balázs. Hasonlóan fontos a készpénzmentes társadalom kialakításának a célja. Az északi államok ezen a területen jól állnak, de ott sem teljes még a készpénzmentesség. “A harmadik teendő a vállalati innovációs kultúra fejlesztése, egy egészségesebb startup támogatási rendszer kialakítása. Ennek köszönhetően akár exportra is alkalmasak lehetnek a hazai pénzügyi cégek, illetve idecsábíthatja a külföldi fintecheket is.”

Az MNB is részt vett a stratégia kialakításában, így a javaslatok nem fogják újdonságként érni a jegybanki szakembereket. “Jó együttműködés alakult ki, jó fintech környezetet akarnak kialakítani ők is. De sok terhet cipelnek magukkal, és erős fogyasztóvédelmi feladatuk is van” – mondta Bürger Dóra – “Az MNB pedig csak a saját szabályozása alól adhat felmentést, más jogszabályok alól nem, ezért a flexibilitás növelését máshol is el kell végezni.” Ez olyan terület, ami miatt sok kritika érte már a fintech homokozó létrehozása után is az MNB-t, ám nem feltétlenül a jegybank tehet a probléma létrejöttéről.

Az MNB teszi a dolgát

Bürger szerint arról sem szabad elfeledkezni, hogy az elmúlt tíz évben az MNB erős kezű szabályozó volt, ami válasz a korábbi évek laza lakossági hitelezési gyakorlatára.

“A fintech egyrészt a technológiai változások miatt, másrészt a 2008-as válság miatt erősödött meg. A pénzügyi piac olyan volt, ahová be tudtak törni új, innovatív szereplők. De lassan a bankok is válaszolni fognak a fintech jelentette kihívásokra”

– tette hozzá Bürger.

A válasz milyenségét és azt, hogy mikor érkezik azonban több dolog befolyásolja. “Vannak adminisztratív kihívások, amik miatt a bankok lassan reagálnak. Az EU-s PSD2-ben előírtak bevezetése és az azonnali fizetési rendszer nagyjából egyszerre válik kötelezővé. Aki él és mozog, ezen dolgozik a bankokban” – mondta Horváth Balázs. A fentiek mellett pedig jelentős akadály a magyar fintech fejlődése előtt a tranzakciós adó. Ennek kivezetéséről időnként felröppennek a hírek, de még nem került rá sor.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?