A Talmudban és a vallási vitákban találta meg az izraeli innováció titkát Daniel Hershkowitzcal. A Bar Ilan egyetem vezetőjével a think.BDPST konferencia előtt beszélgettünk.

Izrael startup paradicsom – jelentette ki 2012-ben Daniel Hershkowitz, az ország akkori tudományos minisztere, rabbi, matematikus. A mondat jól hangzott, ráadásul az ország számokkal is alá tudta támasztani a paradicsomságot. Millió dolláros üzletekből remekül álltak, néhány évvel később pedig megjelentek az első milliárd dolláros bizniszek is. 2013-ban a Waze-t vásárolta meg 1,1 milliárd dollárért a Google, egy évre rá a Vibert vásárolta fel a Rakuten, a japán kiadócég. Mára pedig a kínai befektetők is megjelentek a piacon, úgy járnak Izraelbe céget venni, ahogy más nyaralni.

professor-rabbi-daniel-hershkowitz_kicsi

A startup ökoszisztéma megszilárdulása nem csak az árakon emelt. Az alapítók egyre gyakrabban mondanak nemet a korai felvásárlási ajánlatokra, milliárd dolláros cégeket akarnak építeni százmilliósak helyett. Minden arra mutat, hogy erre képesek is: a gépi látással foglalkozó Mobileye-t 15,3 milliárd dollárért vásárolta meg az Intel pár hete.

Az izraeli startup környezet kialakulása azonban nem egy miniszteri nyilatkozattal kezdődött. „Az első perctől kezdve életveszélyben voltunk. Gyors megoldások kellettek a problémákra: mindig kevés volt az erőforrás, a pénz, ez meghatározó volt a mérnökök munkájában. Nagyon eredeti gondolkodásra volt szükség” – mondta Hershkowitz. A hadsereg a mai napig nagy szerepet játszik az izraeli startup szférában, sok találmány onnan kerül ki, amelynek aztán polgári felhasználási területet is találnak. Az életveszélynél azonban több is kell egy jól működő innovációs folyamathoz.

„Az innováció titkát sokan próbálták megfejteni. Kell ösztönzés, ami gyakran külső, például szükség vagy fenyegetés, de lehet pénz is. Szükség van tehetségre, tudásra. De a legfontosabb a dobozon kívül való gondolkodás. Erre nem lehet egy formulát meghatározni, itt jön képbe a hagyomány.” Herskowitz szerint az izraeli startupsikerek részben a zsidó vallásban, illetve az ehhez kapcsolódó tanulási módszerben rejlik. A Talmudhoz kapcsolódó viták, az egymással versenyeztetett értelmezések, a tanítók megkérdőjelezésének lehetősége olyan tanulási kultúrát eredményez, amely segít az új ötletek kialakításában.

Kínában már másolják

„A bölcsek és a Talmud azt mondja, hogy sokat tanultam a tanítóimtól, de még többet tanultam a diákjaimtól” – mondta Hershkowitz arra a kérdésre válaszolva, hogy mégis hogyan lehet kitörni a bevett gondolkodási sémákból, a dobozból. „Nem biztos, hogy a kérdések olyan emberektől jönnek, akik annyira képzettek mint én, de az ilyen kérdésekből fakadhat az innováció. És ez az izraeli innovációs modell titka.”

A módszer alkalmazásához nem kell mindenkinek Talmudot olvasnia – bár vannak olyan kínai egyetemek, ahol a Hershkowitz vezette Bar Ilan Egyetemmel együttműködve már indult Jewish Studies tanszék is – viszont a professzor szerint arra kell sarkallni a diákokat, hogy kérdezzenek. Vannak helyek, a fentebb emlegetett Kína is ilyen, ahol ez szembe megy a kultúrával, ezért hosszabb időbe telik.

Hershkowitz professzort legközelebb a think.BDPST konferencián lehet meghallgatni pénteken a Bálnában, ahol arról fog beszélni, milyen út vezet az innovatív tudósok megjelenésétől az innovatív társadalom kialakulásáig. A konferencián lesz még szó a mesterséges intelligencia jelentette programozási és erkölcsi kihívásokról, a big data felhasználásának kérdéseiről. Emellett azt is meg lehet hallgatni, milyen kihívásokat tartogat a jövő munkaerőpiaca és az oktatás hogyan készítheti fel erre a diákokat.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?