Ilyen az elektronikai ipar, az akkumulátor gyártás, kutatás és fejlesztés, de az optikai termékek gyártásánál is használatosak. Utóbbi esetén egyszerű az ok: senki nem örülne annak, ha a frissen vásárolt több százezer forint értékű fényképezőgépének lencséjére porszemek kerülnének. Éppen emiatt tisztatérre van szükség, hogy a levegőben keringő részecskék és porszemek ne kerüljenek bele a gyártott termékbe. De a biotechnológia, gyógyszeripar és az orvostechnikai eszközöket gyártó cégek esetében is elengedhetetlen. De mik is ezek a részecskék és hogyan működnek a tisztatéri technológiák?
Mi a tisztatér?
A tisztatér egy olyan mesterséges tér, amelyben szabályozva van:
• a levegőben előforduló részecskék és szennyeződések száma,
• a helyiség páratartalma,
• a nyomásviszonyok,
• a szoba hőmérséklete.
Az, hogy melyik területen mennyire kell csökkenteni a részecskék számát, azt a különböző előírások és szabványok, főképp ISO szabványok szabályozzák. Ezekbe a szobákba csak speciális, szálleadás mentes munkaruhában, maszkban, kesztyűben és hajhálóban lehet belépni, hogy véletlenül se vigyünk be szennyeződéseket.
Mi szabályozza a tisztatereket?
Minden a folyamatos, szabályozott légcserével kezdődik, tehát a légellátás és a légszűrés a legfontosabb, hiszen így lehet a mikrobák és gombák, baktériumok, mikroorganizmusok számát csökkenteni. Fontos tudni, hogy ezek száma soha nem tudja elérni a nullát, csak megközelíteni, például van olyan szabvány, ahol egy köbláb levegőben 0,5 μm vagy annál nagyobb részecskékből maximum 100 darab lehet. Ezek mennyiségét és számát speciális mérőeszközökkel mérik, ugyanis szabad szemmel nem láthatóak. A tisztatérben óránként legalább 10-15-ször cserélődik a levegő, amely az úgynevezett HEPA szűrőkön, vagyis a magas hatékonyságú részecske szűrőkön (high-efficiency particulate arrestance)keresztül történik. A HEPA szűrő nem teljesen újkeletű technológia, már a második világháború óta folyamatosan fejlesztés alatt áll.
A HEPA szűrő az alapkövetelmény a tisztatéri technológiák esetén, enélkül nem minősül tisztatérnek a tisztatér. A HEPA szűrők háromféle szűrési módszert alkalmaznak a levegő tisztításához: inerciális elválasztás, interceptor hatás és diffúziós leülepedés. Az inerciális elválasztás a nagyobb méretű szennyeződéseket tartja meg, az interceptor hatás a kisebb méretű szennyeződéseket, míg a diffúziós leülepedés a legkisebb részecskéket, mint például a vírusokat és baktériumokat szűri. A szabványok alapján 10.000 db részecskéből mindössze 1-3 db haladhat tovább, vagyis még így sem érhető el 100%-os szűrés.
A 3 módszert kombinálva 99,97-99,99 százalékos a HEPA szűrők hatékonysága.
A nyílászárók
Természetesen felmerülhet az a kérdés, hogy vajon lehet-e ablakokat felszerelni a tisztaterekre, illetve hogyan oldott meg a bejutás kérdése. Ablakok nincsenek, míg az ajtók esetében speciális tisztatéri nyílászárókat kell használni, amelyek a zsilipeknek köszönhetően nem közvetlenül a környezet felé nyithatóak. A zsilipek a védett tér bejárata és a külső környezet között vannak, ezáltal létrehozva egy köztes teret. Elsődleges szabály, hogy a két zsilip nem lehet egyszerre nyitva, így megakadályozva, hogy bejussanak a környezetből a szennyeződések. A köztes térben már található valamilyen légszűrő és légcsere technológia is.
A tisztatér legkevésbé ismert technológiája – a falak
A falak is speciális anyagból készülnek, hiszen a gipszkarton vagy téglafal repedezhet, amely nemcsak szennyeződések, de akár kisebb rovarok bejutását is eredményezheti. E helyett fémburkolatos elemekből épül fel, amelyek nem repedeznek, valamint antisztatikusak is, ezzel is védve a környezetet. Ezeket a falakat nem lehet festeni, így porzás, festék leválás sem adhat okot a szennyeződés.
Szólj hozzá