A Liska Tibor Szakkollégium a héten tartotta a Liska Tibor Szakmai Napok nevű programsorozatát, aminek egyik része a Jövőkép Meetup volt, az A38-on. Izgalmas tech jövők.
A jövőről beszélni mindig érdekes dolog, bár általában valami Verne Gyula-féle fikció lesz belőle, aminek a részletei megvalósulnak, de amin az utókor azért jókat nevet. A Jövőkép Meetupon az A38 Hajó Kiállítótermében ennél egyel komolyabb szakértőket hívtak meg, akik változatos szempontból boncolgatták a technológiai kihívásokat.
Az okosotthon megvéd, ha csőtörés van
Az első megszólaló Szarvas Péter, a Chameleon startup tulajdonosa, az okosotthonok szakértője volt. A cég különböző gyártók smart home hardverei között teremt összhangot. Szóval az okosotthonokról volt szó, amikről kiderült: a legtöbb ember annyit tud róluk, hogy távolról lehet kapcsolgatni a világítást, meg esetleg a fűtést. Ez persze körülbelül csak 5-10 százaléka az összes funkciónak. Egy okosotthonban van éjszakai mód, és temérdek szenzor, például vízszivárgásra és füstérzékelésre. És persze egy prémium lakás arra is képes, hogy a kedvenc zenédet utánad viszi szobáról szobára.
Láttam, hogy hiányzik egy szereplő a piacról.
Négy éve alapították a céget, rengeteg konferenciát megjártak ez idő alatt, az első lakást pedig másfél éve adták át az ő rendszerükkel. Szarvas Péter elmondása szerint, amikor nekikezdtek, egyáltalán senki nem foglalkozott azzal, hogy a különböző gyártók hardverei megértsék egymást, és még most sincs igazán konkurenciájuk.
Nyomtatott kezek gyerekeknek, jótékony technológia
Az e-NABLE egyik Magyarországi képviselője, Sztojanov Péter egy 3D nyomtatóval jelent meg. Ilyen eszközökkel nyomtatnak mechanikusan működő protéziseket olyan gyerekeknek, akiknek hiányzik a kezük. Az egészet önkéntes alapon, társadalmi felelősségvállalásból csinálják. Elmondta, hogy egy ilyen kéznek az anyagára 1500-2000 forint, így meg tudják oldani, hogy alapítványi alapon, ingyen gyártsanak protéziseket. Amíg lement az előadás, nyomtatott is egy ujjat, ami utána végigjárta a közönség sorait.
Mi lesz, ha a robotika még nagyobb teret nyer?
Ezzel a kérdéssel állt fel a színpadra Paár Ádám politológus. A jelenleg is tartó technológiai forradalom globalizált, nem úgy, mint az elmúlt századokban lezajlott ipari forradalmak, tehát az egész emberiség létét érinti a dolog.
Japánban már létezik robotok működtette szálloda, Kínában pedig már számolgatják, hogy mi lesz a rengeteg feleslegessé vált emberrel.
Létezik néhány pozitív kimenetele a brutális iramban haladó technológiai fejlődésnek. Ilyen például, hogy az emberiség megelégszik a jelenlegi fejlettségi szinttel, és nem megyünk tovább. A történelmet végignézve, ez az opció elég valószínűtlen.
Jóval többféle negatív vége lehet a dolognak.
Az emberiség nagy része feleslegessé válik, ugyanis a monoton, repetitív munkákat könnyen elvégzik a robotok is. Ebből az következik, hogy a legtöbben csak a TV előtt ülnénk, és várnánk a napi fejadagot a robot munkásoktól, miközben nyelnénk a médiahatalmak üzeneteit, amikkel sikeresen elfeledtetik velünk azt, hogy emberek vagyunk.
Felüthetné a fejét a transzhumanizmus, azaz a testünk robotikus továbbfejlesztése, de a fajnemesítés kultusza is könnyen megjelenhet. Ezek az okok végül világforradalomhoz vezethetnek, de ez valószínűleg már nem a mi életünkben zajlana. Hacsak nem leszünk addigra felturbózott cyborgok, ki tudja.
Életet ment a blockchain
Éppen most épül be az életünk minden részébe a blockhain technológia, nem meglepő, hogy Csabai Csaba, az Inlock CEO-ja is meghívást kapott, hogy a blockchainről és a kriptovalutákról beszéljen. Azt tudjuk, hogy a blockchain nem csak a kriptopénzek áramlását jegyzi fel, hanem egy csomó területen lehet hasznos. Például egy Vietnámban működő magyar startup is használja arra, hogy az ottani élelmiszerek eredetét feljegyezzék. Igen, ott szükség van erre, ugyanis rendkívül sokan halnak meg arrafelé a romlott étel miatt, tavaly például öt magyar halt meg Vietnámban ebből az okból.
Összeségében úgy tűnt, legalább annyi jót hoz a technológia fejlődése a következő évszázadban, mint amennyi problémát okozhat, de ez visszanézve a gépek és a tudomány történetére korábban sem volt másképp. A terem mindenesetre tele volt, a jövő mindenkit izgat, még akkor is, ha a változás gyorsasága és mértéke nehezen kiszámolható.
Nyitókép: Nidermayer Nóra/Liska Tibor Szakkollégium
Szólj hozzá