A Harry Potter világ bankja egyedül van a piacon és túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen. Egy pénzügyi szakértő végigszámolta, hogyan lehetne biztonságosabb a varázsvilág pénzügyi rendszere.
A ma napra pontosan húsz éves Harry Potternek nem sok fintech vonatkozása van. A történetekben a varázslók világa mindig kicsit ódivatú, annyi mindent oldanak meg mágiával, hogy teljesen hétköznapi technológiai vívmányok is hiányoznak a lakásaikból. Ha rácsodálkoznak a villásdugóra, vajon mit szólnának a bankkártyához.
Van viszont a sztorinak egy pontja, ahol a két világ összeér annyira, hogy mégis foglalkozzunk a születésnapját ünneplő Potterverzummal: ez pedig a pénz- és a bankrendszer. A pénz egyszerű, úgy el van bonyolítva, mint a régi brit pénzrendszer, csak még véletlenül sem 12 a váltószám.
– Az arany érmék a galleonok – magyarázta. – Egy galleon tizenhét ezüst sarlót ér, egy sarló pedig huszonkilenc knútot. Pofonegyszerű, igaz-e? No, ennyi pénz jó pár tanévre elég lesz. A többit megőrzik itt neked.
A Gringotts, a brit varázsvilág egyetlen bankja viszont már érdekesebb. Eleve zavaró, hogy nincs más brit varázsbank a könyvekben, így a Gringotts monopolhelyzetben van, ami azt eredményezi, hogy a bankrendszer nagyon sérülékeny. Szerencsére Zachary Feinstein végigszámolta, megoldás lenne a varázsbank feldarabolása. A tanulmány (PDF) nem nagyon részletezi a veszélyeket. Csak a regények során kétszer törnek be a bankba, a biztonsággal nem dicsekedhetnek a goblinok.
Öt darabra vágná a varázsbankot a szakember
Feinstein szerint az első különválasztandó rész a jegybanki terület. Ezt egy nem goblin, hanem a varázsvilág irányítása alatt álló intézménybe szervezné ki. A darabolás azonban nem kockázatmentes. Hogy ennek a hatását kiszámolja, a szerző előbb meghatározta a galleon (WZG) aranytartalmát (0.7648 gramm érménként), felállított árfolyamokat, végül pedig belefutott abba a falba, hogy a varázsvilág nem rendelkezik gazdasági minisztériummal, így a pénzügyi policydöntéseket a magánkézben lévő Gringotts alakítja.
A pénzügyi varázslásnak ezzel még nincs vége. A tanulmány előbb a Roxfort tandíjára becsül egy összeget (52500 galleon a hét évre), majd az évi ezer hallgató számával felszorozva megkapja a varázsvilág oktatási költségvetését. Feltételezve, hogy a varázslók a GDP-nek ugyanolyan arányában költenek oktatásra, mint a muglik, az egy főre jutó GDP 17045 galleonra jön ki. A Gringotts letéteit pedig 170 millió galleonra becsüli a tanulmány.
A feldarabolás a következőképpen történne. A Bank of Gringotts végezné a jegybanki tevékenységet, a Keeper Wizarding Bank lakossági és KKV-bankként funkcionálna, a Seeker Wizarding Bank vinné a befektetési banki területeket és az értékpapír üzletágat, a Chaser Wizarding Fund befektetési alapként funkcionálna, és még helyet lát a piacon egy Beater Wizarding Insurance Groupnak, amely biztosítótársaságként működik. Mi sem mutatja jobban azt, hogy Feinstein komoly ember, mint hogy az új bankok a kviddicsjátékosok szerepeiről vannak elnevezve.
Az innovációnak még jót tehet a goblinbank átalakítása
Miután az elméleti problémát a monopóliummal feloldotta a tanulmány, már csak a stressztesztek vannak hátra. Meglepő módon az jön ki, hogy a feldarabolatlan Gringotts kimentése lényegesen olcsóbb a varázsvilágnak, mint az ötbankos rendszerben lenne. Feinstein szerint a varzásvilág modellezése során ugyanazt figyelhetjük meg, ami valós gazdasági helyzetben is bekövetkezik: válság esetén a cégek összeolvadása gyakoribbá válik. Ha Voldemort ismét visszatérne vagy bármi más, a bankok megrohanásával végződő esemény történne, a feldarabolt Gringotts is az egyesülés útjára lépne. Azaz a bank öt cégre bontása alapvetően rossz ötlet.
Amennyiben viszont a varázsvilág kormányzata nem csak a kockázatot akarja csökkenteni, hanem a énzügyi innovációt növelni vagy más tervei vannak a banki szektor élénkítésével, úgy már elképzelhető, hogy a kockázatokat ellensúlyozzák ezek a célok.
Szólj hozzá