A vizsgálatra a Wirecard felügyelőtestülete kérte fel a KPMG-t, miután a Financial Times a fizetési szolgáltató három partnerét is érintette. A kiszivárgott adatokra építő cikk szerint a Wirecard maga is erősen dolgozott az eladási számok és az elért profit a valóságosnál nagyobbra kozmetikázásán. A cég dubaji és írországi leányvállalata volt főként érintett a csalásban. Mindeközben ráadásul félrevezették az EY-t, a cég auditorát is.
A hat hónapig tartó átvilágítás szerint a Wirecard könyveiben szereplő eladási és profit adatokat nem lehet igazolni. A KPMG szerint a szóban forgó csalások a 2016. és 2018. közti időszakban elért profit nagy részét érintik. Azaz nem lehet tudni, hogy valójában milyen nyereséggel üzemelt ebben a három évben a Wirecard. A KPMG könyvvizsgálói késve megkapott adatokról, nehezen megszólaltatható alkalmazottakról és itt-ott hiányzó milliárd dollárokról is írtak jelentésükben. A jelentés nem válaszol meg minden kérdést, de azt, hogy baj van-e a cégnél, azt igen.
Az ügyet az teszi igazán széppé, hogy a Wirecard maga is mindent megtett azért, hogy a Financial Times publikálja a kiszivárgott adatokat. Az üzleti lap több kritikus sztorit hozott le korábban a fizetési szolgáltatóról, amelyekre a Wirecard főként a lap hitelességének kétségbe vonásával reagált. Jelenleg is folyik egy perük a Financial Times ellen.
Szólj hozzá