Mi a köze a kalóz mp3-maknak a hitelezéshez és a fintech startupokhoz? A Credibly KKV-kölcsönökkel foglalkozó cég vezetője szerint nagyon sok.

Mi a köze a kalóz mp3-maknak a hitelezéshez és a fintech startupokhoz? A Credibly KKV-kölcsönökkel foglalkozó cég vezetője szerint nagyon sok. Tanuljunk a múltból, hogy szép legyen a jövő.

(Fotó: bixentro / Flickr CC-BY)
(fotó: bixentro / Flickr CC-BY)

A fintech hitelezés hasonló pályát fut be, mint a zenei szolgáltatások tették – írja Jordan Stone a Benzinga fintech híroldalon.

Stone a Credibly hitelcég vezetőjét idézi, aki a Financial Times Banking Weekly podcastájában – a harmadik harmadban keressétek – dobta fel a hasonlatot. Azt is elismeri, hogy a divatos zenei szolgáltatások üzleti oldala nem túl erős mostanában. A Spotify streaming szolgáltató veszteséges, az Apple Music nem hozza a befektetők által várt, és egyébként a kezdettől irreálisan magasra tervezett számokat és a főleg Amerikában elérhető Pandora sem teljesít jól a tőzsdén. Érdemes megnézni az egy-két nagyságrenddel kisebb ellenben önfenntartó Bandcamp alapítójának előadását két évvel korábbról.

Mikko Hypponen ଙ on Twitter

On this date 20 years ago: The first known MP3 rip of a song (‘Until it sleeps’ by Metallica) is released.

A cikk szerint azonban a szintén kihívásokkal küzdő – gondoljatok csak a Lending Club botrányára – fintech hitelezést nem is a mostani zeneipari állapotokkal kell összehasonlítani, hanem a 10-15 évvel korábbiakkal. A cikk a legjobbkor jelent meg, pár napja volt húsz éves az első internetre feltöltött kalóz mp3, a Metallica Until it Sleeps című dala.

A digitális zeneiparnak is kemény versennyel, szigorú szabályozással és a piaci szereplők tétlenségével kellett megküzdenie. Illetve voltak még vicces vadhajtások, például amikor az Offspring a „ha ti loptok, akkor mi is” logikát követve Napster logós pólókat árult a honlapján.

napster
Így írtak a Napsterről tizenöt évvel ezelőtt
(fotó: Tnarik Innael / Flickr CC-BY)

Nézzük, mik a hasonlóságok

A zene kiszolgálásának módját diszruptálták, vagyis az új digitális szereplők végül újraírták a piacot, elsőként az iTunes vált hatalmasabbá, mint a korábbi major lemezkiadók, aztán a YouTube zenei tartalmai, a Spotify, és a sornak valószínűleg még nincsen vége. A hagyományos major lemezkiadók közül mindössze három maradt életben, a Sony, a Warner és a Universal. Az EMI belebukott a változásokba, a többiek újradefiniálták a működésüket a megváltozott piacon, így működhetnek ma is.

Ráadásul olyan vállalkozások tették ezt, amik nem feltétlenül nagy nyertesei a zenepiacnak. Az iTunes bevételeinél nem azt nézték, hogy rengeteg pénzt hozzon, hanem, hogy támogassa a vasak eladását, vagyis az iPod, Macbook, iPhone piacot, így más haszonkulccsal dolgozhattak, mint a csak zene eladásából élő kiadók. A Spotify és a többi streaming cég ma sem nyereséges, bár még terjeszkednek, befektetési szakaszban vannak. A YouTube nem ad ki zenét, de lefölözi az új zenék megjelenésének hasznát. És ezek a sikertörténetek, a vállalkozások közül több volt, ami nem keresett pénzt, mint a MySpace, a GrooveShark vagy a SoundCloud.

Sok szabályozási és jogi kérdés volt, illetve van azzal kapcsolatban, hogy kinek, milyen joga van a zenéhez. És amíg a zenéhez jutás technológiája egy sugárhajtású repülőgép sebességével száguld, és nyer piacokat, addig a szerzői jogi szabályozás lovaskocsikkal követi. Ez azt is jelenti, hogy mire a jog lép, addigra a felhasználók nagy része az új technológiát választja, és a jognak már nemcsak a cégekkel, hanem a felhasználókkal, a saját fogyasztóival kell harcolnia, ami nagyon nehéz és ellenszenves szereppé válik, még akkor is, ha sok kérdésben igazuk van. Ez nemcsak a zenére igaz, gondoljunk akár az Uber történetére.

És, mint ma a fintechben, több száz platform volt, ami zenét szolgáltatott különböző módokon. Rengeteg vállalkozás tűnt el, de ez csak jó hatásokkal járt, tisztult a piac, ma a lehető legkényelmesebb módokon és a legjobb eszközökön férünk hozzá a zenéhez.

Ki lesz a fintech hitelezés iTunes-a?

Glenn Goldmann azzal folytatta a zeneipar történetét, hogy évekkel később kikristályosodtak olyan megoldások, mint a Spotify vagy az iTunes zenebolt. „Ma tucatnyi platform van, amik alapvetően megváltoztatták, hogyan zenét hallgatunk, és ez lenyűgöző.”

A Cregily vezetője szerint a fintech hitelezésbe vetett hitnek sem kell megremegnie, ha egy-két szereplő eltűnik a piacról, ez a piac természetes mozgása, ahogy azt Christian Wiens a német GetSafe biztosítási app vezetője is jövendölte a MoneyCon konferencián. A Napster bezárása sem tette rossz ötletté az internetes zeneközvetítést. Az online kölcsönpiac hasznosságát már bizonyította Goldmann szerint, hogy emberek milliói jutottak kedvezőbb hitelhez általa. Üzleti oldalról pedig az szól az új típusú hitelek mellett, hogy a cégek még mindig nyereségesek tudnak lenni. Goldmann szerint most van annak az ideje, hogy az okos pénzt és szakértelmet is hozó befektetők belépjenek a piacra.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?