A munkavállalási formák megváltozását a pénzintézeteknek is követniük kell. Különben a heti öt napot, napi nyolc órát dolgozókra kitalált folyamatok és termékek eladhatatlanná válnak.

A munkavállalási formák megváltozását a pénzintézeteknek is követniük kell. Különben a heti öt napot, napi nyolc órát dolgozókra kitalált folyamatok és termékek eladhatatlanná válnak.

(Fotó: Uber Switzerland / Flickr CC-BY)
(fotó: Uber Switzerland / Flickr CC-BY)

Lassan mindenki leszokott arról, hogy az appokkal megtámogatott új részmunkaidős megoldásokat sharing economy-nak hívja. A legenda, amely szerint ezek az alkalmazási formák ki nem használt kapacitásokat alakítanak pénzzé, megdőlt nagyrészt. A jelenség új, egyre gyakrabban látott neve a gig economy, azaz a hakni gazdaság. Ez a szó már inkább azt a tudattartalmat hordozza, hogy akkor kell dolgozni, ha akad munka.

A Finextrán megjelent blogbejegyzésében Sheilendra Malik egy fontos jelenségre hívta fel a figyelmet a haknigazdasággal kapcsolatban. Az egyik tény, amiből kiindult, hogy a hakni gazdaságban dolgozók 86 százaléka az X- vagy Y-generációhoz tartozik. Az idősebbek csak 15 százalékát teszik ki a munkavállalóknak. Emiatt úgy véli, hogy legalább tíz évig még együtt kell élnünk a trenddel: addig biztosan kitart a jövőbe, az élet megalapozásába vetett hit.

A másik tény pedig az, hogy a hagyományos hitel, jelzálog és biztosítási termékek teljesen más munkaerőpiaci feltételezések mentén épülnek fel. A hitel kockázatát, a kamatot vagy akár a hitel jóváhagyáság olyan adatok alapján állapítják meg, amelyeket a hakni gazdaság értelmetlenné tesz. Azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyi egy Uber sofőr havi keresete, mert azt szállított utasonként, megtett kilométerenként és munkában töltött óránként változik. Legalább ennyire nehéz biztosítási profilt építeni, mert a korábbi munkahelyek vagy a hiteltörténet részben értelmetlenné válik. A két-három haknicégnek is bedolgozó futárnak mi a munkahelye?

Malik szerint a cégeknek gyorsan ki kell találniuk, hogyan vehetik igénybe azok a munkavállalók a termékeiket, akik nem állnak hagyományos alkalmazásban. A szakértő úgy látja, hogy a piaci alapú hitelképesség-vizsgálat helyett egy állami megoldás lenne a tökéletes. Igaz, ez a gondolat már arra mutat tovább, hogy elsősorban az amerikai piacban tud gondolkodni. Pedig a hakni gazdaság kihívásai máshol is jelentkeznek. Érdemes végiggondolni, hogy más piacokon milyen választ lehet rá adni.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?