Huszonkétezer cég foglakozik kis összegű, rövid lejáratú kölcsönökel az Egyesült Államokban. Évi 27 milliárd dollár fordul meg a pénz elfogyása és a következő fizetés megérkezése közti időszakot

Huszonkétezer cég foglakozik kis összegű, rövid lejáratú kölcsönökel az Egyesült Államokban. Évi 27 milliárd dollár fordul meg a pénz elfogyása és a következő fizetés megérkezése közti időszakot lefedő kölcsönök iparában.

credit
A fizetésnap előtt elfogyó fizetés problémája amerikaiak ezreit érinti
(fotó: GotCredit CC-BY)

A problémát nem a Consumer Financial Protection Bureau által benyújott szövetségi törvénytervezet oldhatja meg, hanem a fintech cégek – írja az American Banker. Például azzal, hogy a közkeletű bölcsességek továbbadása helyett kiderítik, hogyan működik valójában ez a piac.

A hitelminősítést modernizáló startupokat használva a bankok több ügyfélnek adhatnának hitelt, így csökkenne azoknak a száma, akik fizetésnapi gyorskölcsönre szorulnak. A cikk szerint a magas kamatú kölcsönöket részben az tartja életben, ahogy a hitelminősítési rendszer működik.

A Pew Charitable Trusts felmérése szerint a gyorskölcsönt felvevők gyakran elváltak. Rendkívül gyakran tartoznak valamelyik kisebbséghez. Egyik sem olyan tényező, aminek a hitelképességhez köze van. Még a hitelcsapdában ragadás is megérhető, a fizetésnapi gyorskölcsönök átlagos teljes hiteldíjmutatója 391 százalékos.

A hitelképeség megítélése nem csak az Egyesült Államokban probléma, hanem világszerte. Kétmilliárd olyan ember él a fejlődő és fejlett régiókban, akik nem ügyfelek a bankok számára. Az USA népességének 12 százaléka él olyan szegénységben az American Banker szerint, hogy pénzügyi szolgáltatásokhoz sem jutnak hozzá. Annak hiányában viszont nincs hiteltörténetük, nem vehetnek fel kölcsönt, nincs kitörési lehetőségük.

A cikk szerint a megoldást az okostelefonos adatok vizsgálata jelentheti többek között. Ha a számlákból és a korábbi hitelekből nem lehet megállapítani, hogy mennyire valószínű, hogy az ügyfél vissza tudja fizetni a kölcsönt, más eszközökhöz kell nyúlni. Az Amerikában és Kenyában is működő inVenture sikeresen alkalmaz alternatív kockázatbecslési modelleket.

A módszer riasztónak is tűnhet, mert a cég jóval többet akar tudni az ügyfelei életéről, mint az egy banknál megszokott. Az ismerősi hálóját, szokásait térképezik fel, vagy például azt vizsgálják, jár-e szerencsejátékos oldalakra. Ahhoz, hogy a módszer elfogadhatóvá váljon, szabályozásra van szükség, garanciákra, hogy a magánjellegű adatok azok is maradnak. Ez azonban teljesen más szabályozás – érvel a cikk -, mint amit a Consumer Financial Protection Bureau javasolt.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?