Kirk kapitány soha sem vette elő a tárcáját. A Game of Thrones tizedik évadát már a tévé fogja megvenni helyettünk. Chris Skinner pénzügyi guru sci-fi ötletekkel sokkolta a bankárokat.
Chris Skinner, a fintech világ pápája az emberiség történelmének új korszakolásával rukkolt elő a Brain Bar Budapest Lab pénzügyes szekciójában. Előadását azzal nyitotta, hogy az emberiség negyedik nagy forradalma következik. Ettől még nem kezdett senki remegni, de ahogy közölte, hogy az első az előemberek között kialakuló kommunikáció, a második a pénz feltalálása, a harmadik pedig az ipari forradalom, felsrófolódtak a tétek. Eleve milyen korszakolás az, amibe a villamosság elterjedése vagy az internet nem fér bele?
A negyedik nagy lépés az lesz, amikor a dolgok internete (IoT) és az olcsó, embert nem igénylő pénzügyi műveletek létrehozzák az értékek hálózatát. (Az utóbbi kifejezés egyébként Skinner új könyvének a címe is.) A technológiák összeolvadására azért van szükség, mert önmagukban nem elég erősek. „A tévém akkor fogja megvenni a Game of Thrones tizedik évadát, ha a banknak engedélyt adtam, hogy kifizesse” – hozta a példát Skinner.
Ez volt az a pont, ahol az internet megkapta az őt megillető dicséretet. Pénzügyi szempontból azért fontos a hálózat, mert a valós időben végrehajtott tranzakciók nagyon olcsók rajta. Pár perc alatt lehet vele pénzt küldeni a világ egyik pontjáról a másikra. Ehhez képest a nemzetközi utalások lomhák, az előző ipari forradalomból itt maradt – és akkor hatalmas innovációnak számító – csekk pedig elképzelhetetlenül lassú.
Az olcsóság azért fontos, mert megnyitja a lehetőséget az olyan szolgáltatások előtt, mint a Venmo, ami négy év alatt Amerika legfontosabb kis összegekkel dolgozó pénzküldő szolgáltatása lett. 2015-ben 2,5 milliárd dollár áramlott át rajta. Az ötletet pedig egy hétvége alatt találta ki két egyetemista, akik rádöbbentek, hogy a két nap alatt összegyűlt közös számlákat a rendelkezésre álló eszközökkel kényelmetlen rendezni. Az ember nem nyit webbankot vagy küld csekket a postán, hogy pár sört kifizessen.
Ha ez ennyire egyszerűen végigvezethető, miért lesz mégis forradalom? Azért, mert a bankok természetüknél fogva a kockázat csökkentését tűzik ki célul. Kockázat nélkül viszont fejlődés sincsen. A fintech cégek célja az innováció – mondta Skinner. A két filozófia egymás tökéletes ellentéte.
Ez nem csak a Szilícium-völgyben szól nagyot
A mobilbankolás, mobilfizetés és úgy általában a személyazonosság mobilos igazolása nem csak az első világban lesz jelentős. A Skinner által hozott adatok szerint ma 1,5 milliárd ember él anélkül, hogy bármivel igazolni tudná a személyazonosságát. Ettől viszont könnyebben esnek embercsempészek áldozatául. A mobilos azonosítással ezek a tömegek láthatóvá válnak. A távolságok pedig lecsökkennek: aki korábban csak a közeli faluban tudta eladni az áruját, az az Instagram vagy a Facebook segítségévél bármilyen távolságra el tudja juttatni azt.
A másik technológia, ami a feje tetejére állítja a világot a blockchain lesz. Ez az elosztott főkönyv bármilyen szerződést tud tárolni, hitelesíteni és ellenőrizni: ha valaki úgy gondolja, a házasságát, válását, házvásárlást is el lehet tárolni a blockchainen. És ha ezek még nem is léteznek több millió dollárnyi startupokba fektetett tőke dolgozik azon, hogy létrejöjjenek. (Mínusz a házasság, arra talán még nincs startup.)
A teljes fintech világba Skinner szerint 15 milliárd dollárt fektettek bele, de idén átlépi a húszmilliárdot is. A technológiai jellegű tudással nem rendelkező bankoknak szembesülniük kell azzal – mondta a szakember – hogy a fintech minden banki funkciót olcsóbban tud elvégezni. A jó esetben tíz, rossz esetben húsz-harminc éve nem cserélt banki alaprendszerek őrületesen elavultak, nem lehet rájuk valós időben dolgozó szolgáltatásokat írni.
Amit a sci-fiben láttunk az lassan ténnyé válik – zárta az előadását Chris Skinner. Majd felidézte, hogy a Star Trekben egyszer sem volt olyan, hogy Kirk kapitány elővette volna a tárcáját és fizetett valamiért.
Szólj hozzá