Nagy rajongói vagyunk annak, amikor egy végtelenül bonyolult kérdést sikerül valami nagyon könnyen átláthatóvá leegyszerűsíteni. Még úgy is, hogy ilyenkor az ügy finomságai jellemzően eltűnnek. Eddig a bitcon energiafelhasználásáról szóló kutatások jellemzően országokhoz hasonlították a proof-of-work elven működő blockchain okozta energiapazarlást. A Scientific Reports nevű, a Nature-csoport által kiadott, ám a Nature-nél jóval kevésbé pedigrés folyóiratban megjelent cikk azonban egyszerűsített a hasonlaton.
A 2016 és 2021 közötti tranzakciókat vizsgáló tanulmány szerint minden egy dollárnyi tranzakció 35 centnyi környezetkárosítással járt. Ez pont ugyanannyi, amennyivel a nagyipari szarvasmarha tenyésztés jár. (Igaz, a marhák főleg a légkörre károsabb metán kibocsátás miatt figyelemreméltóak.) És hat centtel kevesebb, mint az egy dollárnyi piaci érték melletti 41 centnyi klímakárosítást okozó benzinkereskedelmnél – írja a Verge.
A bitcoint ugyan szokták az aranyhoz hasonlítani, de az arany kitermelése és feldolgozása egészen zöld tevékenység a bitcoinbányászathoz képest. A bitcoin termelése majdnem kilencszer (8,75-ször) több károsanyag kibocsátással jár.
A kutatók nem árultak zsákbamacskát, az általuk használt klímamodell és károsításmodell elérhető a tanulmányból. Mint ahogy az is, hogy egy tonna széndioxidot 100 dollárnyi kárnak számoltak el. És adtak egy szummát is: 2016 és 2021 között a bitcoin 12 milliárd dollárnyi klímakárosításért felelős. Mi lenne, ha még használnák is?
Tekintve, hogy a Scientific Reports megítélése a legjobb esetben is vitatott ezért a fentieket érdemes fenntartásokkal kezelni. Nem a tényt magát, hogy a bitcoin hálózat fenntartása rendkívül energiaigényes, inkább azt, hogy pontosan tudjuk, hány marhára lehet ezt átváltani.
Szólj hozzá