Zenei forradalom küszöbén állunk. A gépek zenét szereznek, és a DJ-k is reszkethetnek.

Zenei forradalom küszöbén állunk. A gépek egyre jobb zenét szereznek, és a DJ-k is reszkethetnek.

Már a kezdetektől nyilvánvaló, hogy a számítástechnika rengeteget tehet a zenéért. Charles Babbage programozható számítógépe kapcsán Ada Lovelace is előre jelezte, hogy a számítógépek egyszer talán összetett, tudományos alapokon álló zenét fognak írni.

Arra valószínűleg Lovelace sem számított azonban, ami az elmúlt évtizedekben történt az elektronikus zenével és a mesterséges intelligenciával. Az elektronikus zenében évtizedek óta egyre nagyobb szerepet kapnak matematikai eszközök. Ezek a zenészek már nem zenéket játszanak el, mint hangszeres társaik, hanem gépeket működtetnek, melyek zenét generálnak, különféle szabályok szerint. Most azonban kezdünk elérni arra a pontra a mesterséges intelligencia fejlődésében, hogy az emberre már egyáltalán nincs szükség.

Az alábbi két minta közül az egyiket ember írta, a másikat pedig Jukedeck nevű startup által készített program. Ki jön rá, hogy melyik melyik?

 

TNW Music Quiz #1 by Andrii Degeler

Which fragment of the two is written by AI? Check out the story (and the answer):

Algoritmikus zeneírási technikák már a számítógép előtt is léteztek. A 18. században népszerű Musikalisches Würfelspiel például két dobókocka és egy szabályrendszer segítségével hoz létre kottákat. Hasonló játékokat alapszintű zeneelméleti ismeretekkel bárki létre tud hozni. A legfeljettebb zeneíró programok is hasonló elvekre épülnek, de az elmúlt években azonban annyit fejlődtek, hogy zenéik gyakran teljesen megkülönböztethetetlenek attól, amit zeneszerző írt.

A zenei Turing teszt

A Turing teszt a mesterséges intelligencia egyik lehetséges tesztje: rájön-e egy ember, hogy nem egy másik emberrel beszélget? A zenei turing teszt lényege, hogy rájön-e egy ember, ha a zenét, amit hall egy program írta, mint például a fenti felvétel esetében, ahol egyébként a másodikat készítette ember.

Az egyik első program, mely átment a zenei Turing teszten az Emmy (Experiments in Musical Intelligence) volt, mely kifejezetten meglévő zenei stílusok utánzására specializálódott. Ezt a kórusdarabot például Bach stílusában írta:

Bach style chorale Emmy David Cope

Bach-style Chorale by Experiments in Musical Intelligence computer program created by David Cope. This and many other works are available through Amazon (and other distributors) on CD and as individual movement MP3s.

Az Emmyt David Cope, az algoritmikus zeneszerzés egyik úttörője készítette. Ugyanúgy, mint a Musikalisches Würfelspiel, a klasszikus összhangzattan szabályaival és véletlenszerű sorozatokkal dolgozik. Viszont képes betáplált kották elemzésére is, és így el tud különíteni egyes zeneszerzőkre, korszakokra és műfajokra jellemző motívumokat. Ráadásul olyan hatékonysággal teszi, hogy a közönségnek semmi nem tűnt fel, amikor Cope előadatott egy Bach stílusában írt Emmy művet egy barokk zenei fesztiválon.

Ember, gép és kotta

Egy másik érdekes próbálkozás a Continuator, melynek légyege, hogy folytatja az emberek által elkezdett zenéket.

Musical Turing test with the Continuator on VPRO Channel (Amsterdam)

Two music critics (Henkjan Honing and Koen Schouten) listening to Jazz pianist Albert van Veenendaal playing with a Yamaha grand piano and the Continuator (music generation system by F. Pachet). They had then to decide who was playing. The result was largely in favor of the Continuator…

 

A legtöbb zeneszerző egyébként, legalábbis a TNW szerint, nem aggódik amiatt, hogy az algoritmusok elvennék a munkáját. Egyrészt még nem annyira fejlettek a zeneíró programok, hogy teljesen helyettesíteni tudnának egy képzett zeneszerzőt, másrészt pedig rengeteg módon hasznosíthatják is őket, minimális technikai képzettséggel.

Francisco Tarrega, a flamenco gitár egyik atyja, állítólag képes volt megtekerni és elszívni egy cigarettát koncert közben, anélkül, hogy abbahagyná a játékot. A Continuator mindenki kezébe adja ezt a lehetőséget.

Persze, mint minden szakmában, biztosan a zenében is sokan lesznek, akik elveszítik a munkájukat a mesterséges intelligencia miatt, először vélhetően a stock zenék szerzői közül. Vagyis az előre gyártott, és vásárolható zenék nagy részét hamarosan gépek írják majd. A filmzenéket valószínűleg egy darabig még emberek fogják írni, de vlogok igényeit például már most képesek ellátni a zeneíró programok. A tendencia azonban egyelőre inkább az, hogy megjelenésük élénkíti a zeneipart és összekapcsolja az informatikával.

Gyakorláshoz nagyon jók

Már most rengeteg startup fejleszt zeneíró programokat és kísérletezik különféle értékesítési modellekkel. A dobgépek és egyébb automatikus kíséretek fejlődése például leegyszerűsíti és élvezetesebbé teszi a gyakorlást, főleg az olyan hangszereken, melyek nem szóló játékra készültek. Először mindenképp ilyen, elsősorban zenészeket célzó termékekre számíthatunk.

No Title

No Description

A stúdiózenéből és az élőzenéből egyelőre valószínűtlen, hogy elkezdenek eltűnni az emberek. Inkább az várható, hogy új, emberek és gépek közös munkájára épülő stílusok jelennek meg, ami tovább fogja élénkíteni a piacot. Valószínű az is, hogy egyre több zenész fog elmélyedni az informatikában, illetve egyre sikeresebbek lesznek azok, akik már megtették ezt.

Nyitókép: Pexels.com

Corsano Dániel


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?