Hihetetlen tempóban vásárolják fel a nagy cégek az egyre fiatalabb mesterséges intelligenciával foglalkozó startupokat. Az üzlettel valójában senki nem jár jól.
(fotó: University of Birmingham)
Nehogy azt hidd, hogy a gyilkos robotok vagy a munkát elvevő robotok jelentik a legnagyobb problémát a mesterséges intelligencia (MI) területén. Még csak nem is az önvezető autók kapcsán felbukkant villamos probléma.
Vinod Iyengar, a H2O.ai nyílt forráskódú gépi tanulási cég igazgatója a TechCrunchra írt véleménycikket arról, hogy az MI-startupok felvásárlásával minden korábbinál durvább monopóliumok jönnek létre.
Kis kitérő: monopólium
A minden korábbi a fenti esetben nagyon fontos: Amerikáról beszélünk, ahol 1984-ben sikerült a szövetségi kormánynak feldarabolnia az addig monopolhelyzetben lévő American Telephone & Telegraph (AT&T) társaságot. A cégből hét kisebb vállalat és egy még mindig erős AT&T jött létre. Utóbbi cégnek ma 243 ezer alkalmazottja van és 146 milliárd dollár árbevételt termel. A profitja csak 13 milliárd dollár volt 2015-ben.
A Google mindent visz
Iyengar szerint az MI területen várható volt a konszolidáció, a tempója azonban meglepő. Sokkal korábbi állapotban vásárolják fel a startupokat és sokkal kevesebb cég vásárolgat, mint azt várni lehetett. A cikk apropója az volt, hogy az Apple megvette a Turi nevű startupot, de lehetne más hasonló üzleteket is keresni a közelmúltból.
Az Apple-Turi felvásárlásnak mindenki a vesztese, az Apple és a Turi részvényesei kivételével.
Az elmúlt öt évben harminc MI-céget vásároltak fel. Az időközben Alphabetté átnevezett Google ezek közül tízre jelentkezett be, az Apple pedig háromra. A cégek jellemzően az első befektetési körükön voltak túl, azaz nem a termékük miatt vették meg a céget a nagyok, hanem a tehetségek megszerzése miatt – érvel Iyengar.
A startupok beolvasztásával nem csak az emberek tűnnek el, hanem gyakran a fejlesztett technológiák is. A programozókat nem azért alkalmazzák, hogy a startup által készített szoftvereket faragják tovább, hanem az új anyacég projektjeibe kerülnek bele. Esetenként – írja Iyengar – a felvásárolt cégek korábbi ügyfelei is hoppon maradnak.
Ahol nincs verseny, ott senki sem siet
A cégvezető egy olyan példát hoz a piaci folyamatokra, ami az Amerikán kívül élőknek is ismerős lehet. Azt mondja, hogy a mesterséges intelligencia kutatásban olyan helyzet állhat elő, mint az internetszolgáltatók piacán. A netszolgáltatójával többnyire senki sem boldog, nem érzi azt, hogy óriási verseny lenne a piacon, hogy történnének a dolgok. Kivétel az a pár város, ahová a Google behúzta az optikai kábelt.
(fotó: Peyri Herrera / Flickr CC-BY)
Az MI világának internetszolgáltatói a Google, az Amazon, az Apple, a Facebook és a Microsoft lesznek. Mint ahogy a felhasználókra vonatkozó adatok is ezeknél a cégeknél halmozódnak fel.
Iyengar trendekről írt, ezért a fenti cégek pozitív hozzájárulásait nem igazán emelte ki. A Google több olyan fontos technológiát adott ki szabadon hozzáférhető formában, amire a mesterséges intelligencia startupok építenek. Az érvelése mégsem igazán féloldalas: a technológia számos területén látszik, hogy a fejlesztés megáll, ha megszűnik a verseny. Hasznos lenne a világ számára, ha ezt nem tapasztalnánk meg a mesterséges intelligencia területén.
Szólj hozzá