Nehéz eldönteni, hogy Kim Dotcom inkább Bond-gonosz, vagy inkább bohóc. Az viszont biztos, hogy tudja, mivel lehet feldühíteni a szerzői jogvédőket. Most új céget indít.
Bitcoinos fizetést, gyors titkosítást és nagy tárhelyet ígért Kim Dotcom, a 2011-ben bezárt Megaupload atyja. Ha összejön, ez lesz a harmadik fájltároló szolgáltatás, amit az Új-zélandon lakó, költséges hobbiknak hódoló internetes vállalkozó tető alá hoz.
Buy Bitcoin while cheap.
Like right now.
Trust me.— Kim Dotcom (@KimDotcom) August 5, 2016
Dotcom már július elején bejelentette, hogy új szolgáltatáson dolgozik, de akkor még szó sem volt bitcoinról. Mostanra azonban már lehet tudni, hogy 2017. január 20-án indul és a saját domain nevünk alatt is üzemeltethetjük majd ingyenesen.
A new site is in the making:
100gb free cloud storage
On-the-fly encryption
Sync all your devices
NO TRANSFER LIMITS#5thRaidAnniversary— Kim Dotcom (@KimDotcom) July 5, 2016
Az amerikai igazságügy minisztériummal hadilábon álló vállalkozó azt is közölte, hogy „rémálom lesz a szolgáltatás azoknak, akik tömeges megfigyelést és cenzúrát akarnak.”
A rendszerben zajló fel- és letöltések bitcoinos mikrotranzakciókhoz lesznek kötve. A The Next Web ebből azt a következtetést vonta le, hogy a népszerű tartalmakat megosztók kapnak valami pénzt a fájljaik után. Dotcom szerényen csak annyit mondott, hogy a szolgáltatás elindulása után a jelenleg 600 dollár alatti árfolyamon kapható bitcoin értéke 2000 felé fog ugrani.
Egyáltalán ki az a Kim Dotcom?
Dotcom 1974-ben még Kim Schmitz néven látta meg a napvilágot Kelet-Németországban. Először kamasz internetes vállalkozóként híresült el az 1990-es évek elején, kicsit később pedig már számítógépes csalásért ítélték két év felfüggesztett börtönbüntetésre.
Dotcom nagy dobása – a neve megváltoztatásán túl – a Megaupload nevű fájlmegosztó oldal létrehozása volt. A 2005 és 2011 között működő oldalra bárki feltölthetett bármit, a fájlra mutató link birtokában pedig mások leszedhették az adatcsomagot. A bármi többnyire kalóz filmeket és szoftvereket jelentett. Az oldal azzal húzta ki a gyufát, hogy gyorsabb letöltést kínáló prémium csomagok eladásából és hirdetésekből tartotta fenn magát.
Az üzletnek az amerikai igazságügy minisztérium és az Új-Zélandi hatóságok vetettek véget a szerverek és Dotcom vagyonának lefoglalásával. Az ügyből azonban nem lett gyors győzelem a hatóságok számára. Kiderült például, hogy az új-zélandi hatóságok illegálisan hallgatták le a férfit. 2015 decemberében az új-zélandi bíróság első fokon úgy ítélte, hogy az internetes vállalkozót ki lehet adni az Egyesült Államoknak. Dotcom rögtön fellebbezett.
Szólj hozzá