Jegyet vásárol, naptárat módosít, időjárást olvas be, bankolni segít. A csetablakban lakó mesterséges intelligencia az év menősége, pedig az ötlet vén, mint az országút.

Jegyet vásárol, naptárat módosít, időjárást olvas be, bankolni segít. A csetablakban lakó mesterséges intelligencia az év menősége. Mindenki ilyet fejleszt, mindenki azt próbálja kitalálni, hová lehetne az oldalába-szolgáltatásába beépíteni egy csevegőmodult.

A robotok már negyven éve beszélnek hozzánk, de csak most váltak elég okossá
A robotok már negyven éve beszélnek hozzánk, de csak most váltak elég okossá
(fotó: Matthew Hurst / Flickr CC-BY-SA)

Az ötlet pedig nem teljesen új, sőt ötven éves is elmúlt. A történet az MIT amerikai műszaki egyetemen kezdődik, ahol 1964 és 66 között megszületett egy Eliza nevű egyszerű nyelvfeldolgozási rendszer, aminek első felhasználása egy folyton visszakérdező, időnként terelő pszichológust játszó csevegőrobot volt. Az Elizát nem kellett és többnyire nem is vették komolyan. Mégis a legendák szólnak olyanokról, akik hosszú percek után jöttek csak rá, mennyire buta valójában a gép. Mihelyt azonban megértették, hogy csak szavakat emel ki a felhasználó által írtakból és azokra kérdez rá, inkább móka volt a használata.

GNU_Emacs_ELIZA_example

Komoly fejlődés volt, amikor a robotok elkezdtek valamennyire emlékezni a beszélgetésben elhangzottakra. Megtanultak jól-rosszul következtetéseket levonni. Joseph Weizenbaum, az Elizát létrehozó programozó azonban még ekkor is elvetette azt a jövőképet, amelyben a robotok lecserélik az embereket, szerinte csak a kiegészítésükre alkalmasak.

A robotírók két díjért küzdhettek az évek során. Az egyik a Loebner-díj, aminek a megnyeréséhez az egyszerre egy emberrel és egy csevegőrobottal beszélő zsűrit arról kell meggyőznie a robotnak, hogy ő nem robot. A másik frissebb kezdeményezés a The Chatterbox Challenge volt, ami a robotok nyelvi képességét vizsgálta. Az utóbbi verseny honlapja most üresen tátong, minden jel arra mutat, hogy megszűnt. A végső győztesnek 100 ezer dollárt és vaskos aranyérmet ígérő Loebner-versenyt viszont még megrendezik évente, eddig nem volt robot, ami elhitette volna mindenkivel, hogy ember. Kétezer dollárt viszont minden évben kiosztanak a legjobb pályázónak.

Több embert kell meggyőznie a robotnak a Loebner-díj megnyeréséhez
Több embert kell meggyőznie a robotnak a Loebner-díj megnyeréséhez
(fotó: connor2nz / Flickr CC-BY)

A tudós is ember, többnyire

A Loebner-díj megítélése legalábbis vegyes. Az amerikai mesterséges intelligencia kutatás egyik leghíresebb figurája, az idén januárban elhunyt Marvin Minsky felesleges hírverésnek tartotta az aranyéremmel kecsegtető versenyt. Persze ehhez az is hozzájárulhat, hogy az MI atyja negyven éve úgy gondolta, tíz év alatt megoldják a mesterséges intelligencia problémáját, a Loebner-féle verseny pedig minden évben bizonyítja, hogy nagyon mellélőttek. Illetve annak is lehet némi szerepe, hogy a verseny szervezője és névadója közismerten nehezen elviselhető ember.

Minsky végül arra is elszánta magát, hogy egy kisebb összeget felajánljon egy kapcsolódó díjra. Hajlandó lett volna száz dollárt fizetni bárkinek, aki Loebnert ráveszi, hogy adja fel a versenyét. A szervező a rá jellemző stílusban kijelentette, hogy ha valaki megnyeri a nagydíjat, akkor a verseny véget ér. És mivel a nagydíjat megnyerő versenyző teljesíti Minsky kritériumait, így az MI-guru lényegében szponzornak tekintendő.

lafoxka

Régi idők robotjai

Szerencsére az internet lassan felejt, ezért fel lehet lelni olyan csevegőrobotokat, amik a terület idei szárnyalása előtt keletkeztek. A legjobb példa a magyar Lafoxka, akivel 2002 óta cseveghetnek a magyar internetezők. A fiatal lányt játszó – fiatal, tehát máris nem kell sokat tudnia a világról! – mesterséges intelligenciát könnyű belezavarni olyan kérdésekbe, amiket nem ért, de egy kicsit figyelmesek vagyunk, egész hosszan lehet vele csevegni.

mitsuku

Hasonló élmény a Loebner-díj tavalyi második helyezettjével, Mitsukuval beszélgetni, aki kérdésekkel próbálja megúszni azt, hogy neki kelljen válaszolgatnia. Egy-két beszélgetés után világossá válik, hogy ezek a beszélgetőprogramok még nem olyan intelligensek, mint a sci-fi filmekben látott, az emberrel vetekedő elméjű mesterséges intelligenciák. Sokkal értelmesebbnek tűnnek, ha leszűkítik a feladatukat.

Munkára fogott gépek

Aki alaposan körülnézett már az Ikea honlapján, az biztosan belefutott Annába. A cég csevegőrobotja nem túl szórakoztató beszélgetőtárs, ellenben termékek keresésére tökéletesen alkalmas, többnyire még azt is meg tudja mondani, hogy a keresett termék raktáron van-e, és milyen méretű csomagban érkezik. Windows 10 és modern böngészők alatt már nem sikerült életre kelteni a csevegőrobotot, pedig az egyik korai példája volt annak, hogy egy jó adatbázisra ráültetett nem túl okos robot is hasznos tud lenni az ügyfeleknek.

A legtöbb cég ma is erre használja a beszélgetőrobotokat: ügyfélszolgálati feladatot látnak el, egy lépcsővel az emberi munkatársak előtt. (Esetenként egy okosabb bot azt is el tudja intézni, hogy ne kelljen parkolási bírságot fizetnünk.) A jobb adatbázisok és a bonyolultabb mondatok feldolgozására is képes algoritmusok azonban bővítik azokat a területeket, ahol robotot lehet alkalmazni. A fintech startupok szerint a jövőben egy programmal csevegve kérhetünk hitelt és utalunk át pénzeket. Az IBM pedig Watson nevű technológiától azt várja, hogy az orvosok helyett olvasson új tudományos felfedezésekről, a jogászok helyett legyen naprakész a jogszabályváltozásokból. Egyelőre pedig úgy néz ki, hogy megy neki. Sajnos a Loebner-díjra nem nevezik, pedig elképzelhető, hogy Minsky álmát is valóra tudná váltani.

Egyszerűbb robotot pedig már bárki programozhat. A Microsoft, amely idei fejlesztői konferenciáján kihirdette, hogy a beszélgetőrobot az új app, létre is hozott egy robotprogramozdát, a Bot Frameworköt.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?