Nincs igazgató, nincs iroda, még egy kávégép sincs, de állítólag így is képes pénzt termelni a The DAO. A felhőben futó cégbe dollármilliókat öntött be 18 ezer részvényese, de a siker még várat magára.

(fotó: John Phillips/Getty Images for TechCrunch / Flickr CC-BY)
Közel 170 millió dollárnyi tőkét gyűjtöttek össze egy vezetés nélküli, algoritmusok által működtetett új fajta szervezetre. Az Ethereum platformon futó The DAO – a betűszó a digitális autonóm szervezet kifejezést rejti – azonban nem tudott elindulni, mert az utolsó pillanatban hibákat találtak a szavazási rendszerben. De miben más egyáltalán ez az új típusú cég?
A Simon és Christoph Jentzsc által indított, az Ethereum rendszerén futó The DAO-ba eleve azok szálltak be, akik nem félnek a bizonytalan sorsú kriptopénzektől. Az önszervező céghez kapcsolódó szavazati jogért az Ethereum saját valutájával, az ether nevű kriptopénz lehetett fizetni. Az Ethereumra viszont bitcoinban szedte össze a tőkét 2014-ben Vitalik Buterin orosz-kanadai programozó. A platform abban tér el a bitcointól, hogy okos szerződések, cégek programozására alkalmasnak tervezték. Az Ethereum rendszerében futó szerződésszerű programok vonzó ötletnek bizonyultak. A Deloitte, az IBM és a Microsoft is futtat projekteket a technológia használatával. A legmenőbb kezdeményezés azonban a The DAO, amelynek létrehozására 150 millió dollár értékű ethert dobtak össze az érdeklődők.
Cég is, de nem is
A The DAO valahol a Kickstarter és egy kockázati tőkebefektető között található, azzal a különbséggel, hogy a cég működtetését nagyrészt algoritmusokra bízták. A bizalmat az Ethereum rendszerében futtatott okos szerződések váltották le, egyedül a politika és a viták maradtak emberi kézben.
A befektetési alapba beszálló felhasználók a pénzükért DAO-zsetonokat kapnak, amelyek gyakorlatilag részvényként viselkednek. A zsetonok lehetővé teszik, hogy a rendszerbe feltöltött projektekre szavazzanak, illetve beleszóljanak a szervezetet érintő döntésekbe. Ha szavaztak egy projektre, részesülnek a profitból. Ha nem győzte meg őket a javaslat, a pénzük kockáztatása nélkül kiszállhatnak. A virtuális cég majdnem úgy működik, mint egy demokrácia, és nincs szüksége se igazgatókra se alkalmazottakra. A The DAO-ban egy fő sem dolgozik.
Túl szép, hogy igaz legyen
Három kutató szerint a szavazások jelenlegi rendszere torzít: ha azok, akik nemmel szavaznának, inkább kiszállnak, akkor a rendszer felhajtja az igenek számát. Ha viszont nem ez történik, akkor a szavazási kedvet csökkenti, hiszen akik nem szavaznak, hanem kivárnak, azok is részesülnek a cég sikeréből. A tanulmány másik öt olyan stratégiát is felsorol, amely miatt a DAO rosszul fog működni. A virtuális cégben egyelőre nem működik az elv, hogy a részvényesek a cég értékesebbé tételén dolgoznak, helyette bejön a képbe a játékelmélet.

(fotó: TheDao)
A rendszer ráadásul a fentinél – ami lényegében egy kriptográfiával megtámogatott közösségi finanszírozási modell – valamivel bonyolultabb is. A javaslatokat elsőként a rendszer kurátorai olvassák át és értékelik. A kurátorok személyét pedig a The DAO-n belüli szavazással lehet megváltoztatni. A menedzsment, akiktől pár bekezdéssel fentebb elbúcsúztunk, valójában létezik.
Senki nem szeret pénzt költeni
Korai lenne még összehívni a világ összes igazgatótanácsát, hogy kirugdossák a vezérigazgatókat. A blockchainre alapozott korábbi autonóm vállalatok eddig nem orvosoltak minden vállalatvezetési problémát. Sőt, voltaképpen a The DAO-ban is csak az üzletfelek közti bizalomhiány kezelésére van programozott megoldás.
Szavazni lehet, szerződések köthetők, de a döntések előkészítése, a cég által követett irány kitalálása a régi módszerekkel történik: emberek beszélnek egymással, frakciók alakulnak, viták zajlanak.
Dan Larimer, a The DAO-hoz hasonló BitShares és a Steem technológiai vezetője szerint a fentieken túl is vannak megoldatlan problémák a modellben. Tapasztalata szerint a felhasználók többsége nem ér rá vagy nem motivált arra, hogy szavazzon. A The DAO arra épít, hogy húsz százalékos vagy annál nagyobb részvételt is el tud érni a döntéshozatalban, azonban ennek a fele is pazar eredménynek számít a valóságban.

Problémaforrás lehet az is, hogy a szervezetbe beszállók nem feltétlenül akarják elkölteni a szervezet pénzét, ami lehetetlenné teszi a fejlesztéseket. A The DAO esetében ráadásul minden pénzköltés két módon csökkenti a szervezet értékét: egyrészt az elköltött összeggel, másrészt mivel a cég tőkéje etherben van, így az ether árfolyam megmozdításával is. Kockázatvállalás nélkül azonban az önszerveződő cég semmiképp nem fog profitot termelni.
Végül pedig az is elbizonytalaníthatja a The DAO tagjait, hogy a szervezetből a pénzükkel együtt kiszállhatnak azok, akik nem szavaznak. Ugyanakkor, a szavazás nem szükséges ahhoz, hogy az esetlegesen megvalósuló fejlesztések profitjából részesüljenek a kivárásra játszó tagok. Minden adott tehát ahhoz, hogy kockázatkerülő közösség alakuljon ki – írja Larimer.
A Financial Times Alphaville blogja máshol látja a problémát az elképzelésben. Szerintük a társadalmi kapcsolatokat, bizalmat, normákat nem lehet kiépíteni az üzletből. Ahhoz pedig, hogy a DAO – amelyet szándékosan nem neveznek cégnek, hiszen annak jogi vonzatai is lennének – kapcsolatba tudjon lépni az igazi világgal, be kell engednie a jogot is a rendszerbe. Röviden: nem létezik az a társadalom nélküli légüres tér, ahol gond nélkül üzemelhetne.
Ha mégis elindul, mit fog csinálni?
A kezdeti javaslatok közül kettő került be a kalapba. Az egyik a Slock.it nevű dolgok internetében és blockchain technológiában utazó startup, amelyben a The DAO alapításában részt vevő Jentzsch testvérek is érintettek. A másik pedig a Mobotiq nevű francia elektromos autós startup, amely egy újfajta kormányművel rendelkező robotautó fejlesztésén dolgozik.
Szólj hozzá