Ezek az alkalmak így nem is járnak komolyabb fizetés kieséssel, de mi a helyzet tartósabb betegség, komolyabb sérülések és hosszabb kényszerpihenő esetén? Az ilyen bosszantó helyzetekre is megvannak a vonatkozó támogatások, melyek bár kevésbé kedvezőek, mégis segítenek elkerülni a teljes keresőképtelenséget. Alábbi cikkünkben végigvesszük, milyen lehetőségeink vannak, hogyan változik fizetésünk hosszabb betegség esetén és milyen extra kiadásokra számíthatunk fizetünk csökkentése mellett.
Hosszabb betegség esetén…
A betegszabadság intézménye bár remek megoldás a rövidebb kiesésekre, mégsem nyújt teljes körű védelmet a munkavállalóknak. Egyrészt betegszabadságot évente tizenöt napra lehet csak igényelni, másrészt nem is mindenki részesülhet benne. Ez ugyanis csak alkalmazotti jogviszonyban lévő munkavállalókra vonatkozik, egyéni vállalkozókra, társas vállalkozások tagjaira, megbízásos jogviszonyban dolgozókra és az olyan juttatásokban részesülőknek, mint a gyes vagy a gyed nem érvényes. Továbbá betegszabadságot nem igényelhetünk, ha gyermekünk betegsége miatt esünk ki a munkából. Ezekre az esetekre szolgál a táppénz intézménye.
Hogyan változik a fizetésünk betegszabadság és táppénz esetén?
A tizenöt napos betegszabadság ideje alatt fizetésünk minimum hetven százalékát kapjuk meg munkáltatónktól, de ez a szám cégkultúrától függően változhat. A hetven százalékos érték csupán egy biztosíték a munkavállaló számára, a cég saját hatáskörében egészen száz százalékig is emelheti a betegszabadság alatt kalkulált munkabért. Így az évi tizenöt napos hiányzás, mely csak munkanapokra érvényes és természetesen orvosi igazolással kell hitelesíteni a megadott határidőig, nem jár bevételkieséssel.
A tizenötödik betegszabadsággal eltöltött nap lejárta után, illetve vállalkozói státuszban dolgozva már csak a táppénz marad opcióként, ha szeretnénk elkerülni a teljes keresőképtelenséget. Ezt a támogatási formát már a betegszabadsággal ellentétben nem a munkáltató, hanem az állam fizeti, és nem csak hétköznapra, hanem hétvégére is vonatkozik. Fontos különbség még, hogy nem saját betegség miatt is igényelhető, például gyermekünk ápolása esetén, a megfelelő igazolásokkal. A táppénz mértéke indokolt esetben fizetésünk száz százaléka is lehet, általában azonban elmarad a betegszabadság alatt kapott juttatás mértékétől.
Hogyan számolják ki a táppénz mértékét?
A táppénz mértékét három tényezőből számíthatjuk ki, ha tudni szeretnénk, mire számíthatunk hosszabban tartó betegség esetén. Szülőként gyermekünk betegsége miatt járhat gyermekápolási táppénz: ha legalább két éve folyamatosan rendelkezünk egészségbiztosítással az állam felé, és nem szorulunk kórházi ápolásra, a táppénz mértéke hatvan százalék. Ha kórházban ápolnak, vagy két évnél rövidebb fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk, úgy fizetésünk ötven százalékát kapjuk csak meg táppénzként. Munkahelyen elszenvedett üzemi baleset, illetve munkavégzés közbeni baleset elszenvedésekor a táppénz mértéke száz százalékos.
Mennyi ideig igényelhető a táppénz?
Jogszabály szerint táppénzen összesen egy évet tölthetünk ledolgozott éveink alatt, ha betegségünket megelőzően legalább egy évig rendelkeztünk társadalombiztosítással. Amennyiben tehát előző évben már eltöltöttünk egy hónapot táppénzen, már csak tizenegy hónapunk maradt ennek igénylésére. Ha aktuális munkahelyünk előtt nem voltunk biztosítva, az egy évnyi táppénz igényléséhez méltányossági kérelmet kell benyújtanunk.
Gyermekápolási táppénz esetében gyermekünk életkora határozza meg a táppénz időtartamát. Hat és tizenkét éves gyermeknél tizennégy nap jár, három és hat éves kor között negyvenkét nap. Amennyiben egyedül neveljük gyerekünket, mind a két kategóriában lehetőségünk van a fenti számok dupláját igényelni. Három évnél fiatalabb gyerek esetén nyolcvannégy napos lehet a gyermekápolási táppénz időtartama.
Kalkuláljunk és készüljünk fel előre!
Érdemes előzetesen kiszámolni lehetőségeinket, és felkészülni egy esetleges kiesésre a számok tükrében. Amennyiben ugyanis hosszabb időre esünk ki a munkából, szeretnénk biztosítva látni, hogy családunk megélhetése továbbra sem forog majd veszélyben. Nem elég ugyanis, hogy fizetésünk csökken, a betegségünk miatt szedett gyógyszerek, a felépülést elősegítő vitaminok és ásványi anyagok is sokba kerülhetnek. Amennyiben úgy találjuk, hogy fizetésünk ötven, esetleg hatvan százaléka nem nyújt megbízható anyagi védelmet, lehetőségünk van egészségbiztosítást is kötni, mely hosszabb kiesés esetén anyagi biztonságot garantálhat.
Előzzük meg a bajt!
Bár egyes betegségek és balesetek nehezen megelőzhetőek, odafigyeléssel mégis sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük hosszú távú kiesésünket a munkából. Rendszeres mozgással, a stressz csökkentésével, egészséges táplálkozással és a megfelelő vitaminok, valamint ásványi anyagok bevitelével elkerülhetjük a keresőképtelenség számos kiváltó okát.
Hosszabb kiesés esetén sem maradunk tehát teljesen keresőképtelenek, ám bevételeink csökkenésének mértéke rengeteg tényezőtől függhet. Amennyiben a lehető legnagyobb anyagi biztonságban szeretnénk tudni családunkat, érdemes előre tájékozódni lehetőségeinkről.
Szólj hozzá