A Finextra szerint a hír egyszerre meglepetés és fenyegetés az európai jegybankok számára. Különösen, mert a legtöbb jegybank legalább két évre van attól, hogy saját digitális valutát bocsásson ki. Ha egyáltalán vannak ilyen tervei, mert például a svédek nem is érdeklődnek a lehetőség iránt. Korábban írtunk arról, hogy a svéd jegybank úgy látja, hogy a pénzforgalom digitalizációja nélküle is megfelelő tempóban zajlik.
Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja ma egy konferencián arról beszélt, hogy a „késznek kell lennünk arra, hogy újra feltaláljuk a pénzt”. Emellett Panettát az is aggasztja, hogy a stablecoin felhasználók nagyobb kockázatokkal kell együtt éljenek, mint a hagyományos pénzt használók. A kérdéskör visszavezethető arra, hogy a magánkibocsátású pénzeket kibocsátó cégek más eszközökhöz férnek hozzá, mint egy jegybank.
Az EKB egyelőre gondolkodik egy digitális euró kibocsátásán. Több kísérlet folyik, de nincsenek lefektetett tervek és határidők. Olaf Scholz, német pénzügyminiszter ugyanezen a konferencián sürgette a jegybankokat, hogy vegyék fel a tempót.
Az hiszem keményen kellene dolgoznunk a digitális eurón
– mondta Scholz.
A Libra mostani terve sokkal szerényebb annál, mint amivel áprilisban előállt. Akkor több stablecoint és egy kriptopénzt akartak kibocsátani. Igaz, a Facebook által alapított cég ekkor lepattant a jegybankok ellenállásáról, akikkel elfelejtett egyeztetni. Most a svájci pénzügyi szabályozó szerv óvó tekintete alatt fogják megoldani a kriptopénz kiadását – írja az Ars Technica.
Szólj hozzá