A magyarok még az állam megalapításával voltak elfoglalva, amikor a kínaiak először csalódtak a papírpénzben.
A banki betétbiztosítás egy korai, a jelek szerint nem túl működőképes módszerét tárták fel régészek Kínában: egy bank háború elől elásott vagyonát. A hír alapvetően régészeti vonatkozású, de akadnak benne érdekes pénzügytörténeti részletek.
Munkások találták meg Kína északnyugati részén a senhszi tartományban található Vejnan közelében azt a 460 kilogrammnyi érmét, amit a régészek egy bank vagyonaként azonosítottak. Az érmék nagyobbik része a 960-tól 1279-ig uralkodó Szung-dinasztia korából származik. Ez az időszak egyébként is nagy léptékű gazdasági növekedéssel járt.
A korabeli népszámlálás szerint 1060 és 1100 között megnégyszereződött az ország lakossága, a kor végére pedig már százmillióan lakták Kínát. Mivel az ipar és a mezőgazdaság is ugrásszerű növekedésnek indult, ezért megjelentek a fémpénzeknél egyszerűbben használható, a papírpénz elődjeként működő váltók. A dinasztia uralkodásának végével pedig olyan papírpénz-infláció következett be, ami hosszú időkre diszkreditálta az amúgy remek pénzügyi találmányt.
A mostani lelet körülbelül 100 ezer fémpénzből áll. A legrégebbi darabjai pedig a 618. és 907. között uralkodó Tang dinasztia korából származnak. Az önmagában meglepő, hogy milyen korú érmék voltak megtalálhatók ugyanabban a leletben. Az érmék mennyisége és értéke arra enged következtetni, hogy egy régi típusú kínai magánbankot tártak fel. Az érmék pedig úgy kerültek a földbe, hogy a bankárok így próbálták megóvni a vagyont valamelyik háború alatt. Szóval az elásás a korabeli betétbiztosítási módszer volt.
Szólj hozzá