Először rakjuk rendbe a nagyságrendeket. A tízmillió jüan mai árfolyamon közel 449 millió forintnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy fejenként körülbelül kilencezer forintot kaptak a kísérletben részt vevők. Nem ebből fognak sarokházat venni.
A program arra lesz jó, hogy a központi bank által kibocsátott digitális fizetőeszközt kipróbálják a gyakorlatban és megismertessék az emberekkel. A pénz digitális „vörös borítékban” érkezik meg a felhasználókhoz. Ez a boríték a kínai kultúrának az egyik alapvetése. Ilyenben ajándékoznak pénzt például esküvők, érettségi vagy gyerek születése esetén. A borítékozásnak a digitális verzióját már kidolgozta a WeChat és az Alipay, a digitális jüant kibocsátó központi banknak csak le kell másolnia a funkciót – írja a Techcrunch.
A digitális jüan nem kriptopénz, hanem hagyományos bank által kibocsátott digitális fizetőeszköz. Azaz nem lehet beállítani a feladatra készített chipeket, hogy jüant bányásszanak. A jegybanknak jóval nagyobb hatása van arra, hogy mennyi digitális pénz kering a gazdaságban, mint egy kriptovaluta esetében lenne.
A jegybank további három nagyvárosban tervezi elkezdeni a tesztelést. Jelentős érdeklődés tapasztalható az új fizetési eszköz iránt. Sencsenben kétmillióan iratkoztak fel a várólistára, közülük sorsolták ki azt az ötvenezer felhasználót, aki a mobiljára megkapta a piros borítékot. Akik pénzhez jutottak háromezer boltban próbálhatják meg elkölteni azt.
A város önkormányzata azt is bejelentette, hogy fintech innovációs platformot tervez nyitni. Ez a következő ötéves terv egyik sarokpontja. Emellett a város a digitális jüan további csiszolásának, tökéletesítésének is az egyik motorjává szeretne válni. A város eleve egyfajta kísérletként jött létre: egyike Kínai különleges gazdasági zónáinak, ahol a kapitalista berendezkedéssel és a nyugati országok pénzének elfogadásával kísérletezik az állam. A negyven éve alapított városban olyan óriásvállalatok székelnek, mint a Tencent, a Huawei vagy a drónjairól ismert DJI.
Szólj hozzá