Kivel van a baj? A világgal, a termékfejlesztőkkel, a felhasználókkal? Hogyan kell és lehet üzletet csinálni a huszonegyedik században? Lévai Gábor Metapay alapító vezeti be a Fintechradar konferencián tartandó előadását.

Lévai Gábor
Lévai Gábor

Megváltozott az élmények természete a digitalizációval. Régen a fontos élményeket utazásokon, koncerteken, színházban, vagy könyvet olvasva gyűjtöttük. Ha olyan volt a helyzet lefotóztuk, amit aztán diavetítésen osztottunk meg a barátainkkal, ami mellett meséltünk, beszélgettünk arról, hogy mit tapasztaltuk meg. Értékeltük a művészetet, de nem tartottuk művésznek magunkat, bár több médiumban alkotva fejeztük ki magunkat.

Ma tolunk egy szelfit, amit megosztunk instán és fészen. Kommentelünk, vagy inkább bedobálunk pár emotikont. Az a bensőséges, az exkluzív, amit Snapchaten küldünk ki, a többségnek be kell érnie az Insta story-val vagy a Moments-szel. Művészek vagyunk, büszkék vagyunk magunkra, vagy legalább eljátsszuk ezt a szerepet.

Alaposan megváltozott a szórakozás és az utazás is. Régen Lee Coopert csencseltünk a külföldi útjainkon, ma az Instánkat építjük. Meg persze behozunk egy-két jó cuccot, hogy azt zárt csoportokban, mint mérethibásat “jó áron” meghirdessük. Régen lementünk egy fesztiválra és meghallgattunk mindenkit, mert nyitottak voltunk és bíztunk a szervezők ízlésében, a fesztivál üzenetében. A fesztivál pedig cserébe nem kiszolgálni akart, hanem elvinni valahová. Ma lemegyünk egy partira, ahová egy olyan DJ-t hoznak, aki biztosan hozza az elvártat és pár óra alatt elvisz valahová. Viszont sztárokat látunk.

Ma is és akkor is olvastunk. Az olvasottak hossza lerövidült a türelmünkkel együtt. Kevésbé van elmélyült tudásunk, sokkal inkább több helyről szerezzük viszont be az információkat. Máshogy beszélünk, máshogy írunk, és ez rányomja a bélyegét az olvasásunkra is. Ez nem csak a magánembereknél jelentkezik, halmozottan igaz a hivatalokra is. Ők félreértik a tiszteletet és kihasználják az érthetetlentől való félelmet, attól az érthetetlent szövegtípustól, amit egyébként is egyre rosszabbul tudunk feldolgozni.

Milyen az üzlet az új világban?

A világ változására reagált az üzlet is, de nem úgy, hogy az javítana bármin. A ma divatos fejlesztési irányelvek alapvetése az iteráció és a felhasználók visszajelzésének követése. A startup projektek az eredeti ötlet butított verziójával – a varázsszó a minimum viable product – lépnek piacra, majd a felhasználói visszajelzések alapján rakják össze építőkockaként a terméket. Az fejlődik tovább, amire gyorsan mutatkozik tömegigény.

Mi lett volna a mobilba épített kamerával, ha 1997-ben a felhasználók visszajelzései alapján döntöttek volna? A sikeres cég, termék vagy szolgáltatás a jövőbe lát. Formálja a jövőt, megtalálva azt a flexibilis vázat, ami a múltból kezdődik, rákapaszkodik és elhelyez a jövőben egy súlyt, ami hajlítja ezt a vázat. Elcsépelt, de érvényes példák a Xerox, az Apple kultikus újításai vagy a Tesla, a bitcoin és a blockchain technológia. De ilyen volt az ICQ üzenő is.

A Xeroxnál találták fel a jövőt, amiben élünk, mégis eltűntek
A Xeroxnál találták fel a jövőt, amiben élünk, mégis eltűntek

Hol van a Xerox, az ICQ? A sikerhez kell még a jó időzítés is, kitartás, és üzleti modell is. Nélkülözhetetlen azonban az a jövőbelátás, merészség, a cég és termék jövőjébe vetett biztos hit. Ez pedig felveti az utolsó kérdést: mennyre lehet lecsupaszítani a terméket a piaci teszthez, mennyire bízunk a felhasználókban, hogy tudják, mi a fontos, mi a nem?

Steve Jobs legendásan nem adott a fókuszcsoportokra, ő jobban tudta, mire van szükség a világon. Vajon a Tesla sikeres lett-e volna, világot megváltoztatónak gondolnánk-e, ha az első autója 8 másodperc alatt van százon, 140 a végsebesség és 150 kilométert tud megtenni? Mert valójában erre a százötven kilométeres hatótávra van szüksége naponta egy budapesti taxisnak. A kocsi pedig olcsóbb lenne és többeknek lenne elérhető.

A válasz: a vásárló

Ne várjunk sikert, ha kompromisszumos vásárlói élményt kínálunk. Fogalmunk sem lesz arról, hogyan viszonyulnak a mért adataink az eredeti tervünkhöz. Legyünk meggondoltak, de bátrak. Figyeljünk rájuk, akik nagyon mást gondolnak, mint az átlag.

Előbb-utóbb a felhasználóknak is elege lesz abból, hogy ingyenes tesztalanyoknak használják őket, akiktől adatot lehet lecsapolni. Itt az ideje a bevállalós termékfejlesztésnek! Csak az egyéniséggel rendelkező termékeket lehet szeretni, a semmilyeneket maximum használni lehet.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?