Túl szép, amit a Wantage One ígér, és gyanús, hogy az MNB adatbázisában nem szerepel a cég. Csak óvatosan!

Az álom, amit egyedül álmodsz, csak egy álom marad. Az álom, amit együtt álmodunk, valósággá válik.

Ezzel az idézettel kezdődik az a toborzó anyag, amit az azóta felvásárolt Crowdbridge (CBG), magát közösségi startup vállalatnak nevező cég befektetőket keresett. Az idézet Hans Pasveertől, a CBG igazgatójától származik. A CBG-t a Wellmont Capital Group vásárolta fel, amely vagyonkezelési és privátbanki szolgáltatásokat folytat a honlapja alapján. A Wellmont korábban már magába olvasztott más, hasonló cégeket is. (Ilyen például az IQ Legacy.) Az egyik CBG-hez kötődő magyar nyelvű Facebook oldalon megnyugtatják a befektetőket, hogy Hans Pasveer marad a kormánynál.

A cég jelenlegi üzlete a Wantage One nevű befektetői hálózatnak nevezett startup. Ez nem összekeverendő a Vantage One-nal, ami egy valóban létező legitim amerika cég. A Wantage One kriptobefektetéseket és ezeken keresztül gyors és biztonságos meggazdagodást kínál. Aki 200 eurót fektet be, annak heti 0,3 százalékos növekedést ígér a cég, az 5000 eurós befektetés már másfél százalék a bevétel, tízezer eurófelett pedig 1,8 százalék, itt már csak az változik, hogy mennyi nyereség kifizetését garantálják. A befizetett összeg hatvan százalékát bitcoinban, negyven százalékát a Likquid nevű kriptopénzben tárolják. (Nem összekeverendő a KPMG 2018-as fintech top 100 listájára is felkerülő Liquiddel.) Ezek mellett még van affiliate rendszer, ami az újabb befektetők beszervezése esetén fizet további összegeket.

Mosakodnak, majd nagyot ígérnek

A fenti akár jól is hangozhatna, ha például szó esne a kockázatról. Ilyen azonban a Wantage One anyagokban nincs. Helyette azt ígérik, hogy ha esik, ha fúj, garantáltan fialni fog a befektetés. A másik elem, aminek azonnal gyanút kell keltenie az az affiliate rendszer, amelynek magyarázatára rendkívül sok helyet szánnak, és amely megkülönböztethetetlen egy hagyományos piramisjátéktól.

A Wantage One-ra egy olvasónk hívta fel a figyelmet, aki átküldte a Wantage One magyar prezentációját is. Ez a következő figyelmeztetéssel indít:

Az alábbi információ NEM befektetési stratégia, és a koordinátorok NEM adnak pénzügyi tanácsot. A jelen előadás minden résztvevője / nézője (élő vagy rögzített) felelősséget vállal saját pénzügyi döntéseiért, és egyetért abban, hogy ez változékony és feltörekvő piac.

És ebben a dokumentumban már nagyon apró betűvel szerepel az is – egyszer és kisbetűvel – az oldal alján, hogy

az üzleti életben nincsenek garantált hozamok.

A Wantage One-nal újabb név is megjelenik, a cég vezérigazgatójaként Anthony Norman van feltüntetve. De akár Normanra, akár Pasveerre keresünk rá, csak átalakuló, egymásba olvadó, behatárolhatatlan pénzügyi tevékenységgel foglalkozó cégeket találunk. A cégek tevékenységéről nem születnek újságcikkek, a sikeresnek mondott pénzemberek nem adnak interjúkat. Az egyetlen kivétel a BehindMLM blog bejegyzése, amely Norman korábbi piramisjáték-szerű vállalkozásait sorolja fel, megjegyezve, hogy a legújabb üzlete a Wantage One.

Ennyi nekünk elég lenne, hogy eszünk ágában se legyen befektetni a Wantage One-ba, de a biztonság kedvéért szakértőket és az MNB-t is megkérdeztük az ügyben. A Nemzeti Bank először is felhívta a figyelmünket arra, hogy üzemeltet egy adatbázist, amelyben az MNB felügyelete alá tartozó pénzügyi szolgáltatók adatait lehet ellenőrizni. Ide tartoznak a külföldi székhelyű, ám Magyarországon szolgáltató cégek is. A kereső sem a Wantage, sem a Wellmont szavakra nem adott ki találatot. Ugyanígy sikertelenek voltunk a pénzügyi közvetítők adatbázisában végzett keresésekkel is.

A kriptobefektetésre hivatkozó, ám valójában piramisjátékot építő konstrukciókról a sajtószóvivő azt mondta:

Az MNB piacfelügyeleti tapasztalatai szerint e konstrukcióknál a kriptovalutáknak valójában nincs szerepe, vagy az elenyészően csekély. E kockázatok miatt jelentős az esély, hogy a befektetők végleg elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét.

A Magyar Nemzeti Bank korábban figyelmeztetést adott ki a kriptobefektetést ígérő, ám MLM-et építő Crypto World Evolution és a kriptobányász-társaságként MLM-et építő osztrák Invia World ellen is. Továbbá 2017-ben az MNB Piacfelügyeleti munkacsoportja, a BRFK, a Fővárosi Főügyészség, a NAV és még több szerv közös fellépést hirdetett a OneCoin ellen. Az erről kiadott közlemény szerint

„A piramisjátékhoz hasonlító OneCoin konstrukció látszólag valamiféle eszközökbe történő befektetést tesz lehetővé, valójában azonban kereskedni kizárólag a tevékenységet szervező által üzemeltetett zárt és nem ellenőrizhető fórumon lehet. Egyszerűbben fogalmazva: a OneCoin-ért jelenleg semmiféle valós áru vagy szolgáltatás nem vásárolható, az állítólagos virtuális fizetőeszköz értéke, árfolyama objektíven megállapíthatatlan. A rendszerbe magas hozamokat ígérve szerveznek az interneten keresztül új belépőket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseiből a korábban csatlakozottaknak (akiknek így erőteljes anyagi érdeke a marketing és a toborzás) jutalékot fizetnek.”

A leírás teljesen igaz lenne akkor is, ha a OneCoint a kriptotőzsdéken megtalálhatatlan, a Wellmont által favorizált Likquid tokenre cseréljük. Az általunk megkérdezettt blockchain ipari szakértők sem találták meggyőzőnek a Wantage One-t. Külön kiemelték, hogy a rossz hírű Wellmont Capitalhoz tartozik a cég, ami tovább rontja a megítélését.

Legyen gyanús, ha valaki túl jót ígér

„Nincs kockázatmentes befektetés. Olyan van, aminek nagyon alacsony a kockázata, ilyen például a svájci vagy a német állampapír. Ezeknek azonban még általában sincs komoly reálhozama, nemhogy a mostani hozamkörnyezetben.” – válaszolta a Wantage One fő ígéretét firtató kérdésünkre Faluvégi Balázs, befektetési szakértő, a Blueopes társalapítója. A szakértő azt is hozzátette, hogy állami kedvezményekkel olykor elérhető 4-5 százalékos reálhozam úgy, hogy a befektetés ne számítson kockázatosnak, ám az ilyen lehetőségek ritkák.

„Figyelmeztető jel, ha egy cég kockázatmentes, magas hozamú befektetést kínál” – mondta Faluvégi. Ezen az sem változtat a szakértő szerint, ha a garantált nyereséget kriptopénz vagy blockchain technológiák használatával magyarázzák. „A kriptopénzes befektetések általában még volatilisebbek is” – mondta a szakember. Az MNB által ajánlott Intézménykeresőt ugyan jó ötletnek tartja, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy még lehet csaló egy cég attól, hogy rajta van a felügyelet listáján. Példa erre a 2015. márciusában csődöt jelentett Quaestor, amelyről kiderült, hogy fiktív kötvényeket is bocsátott ki.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?