Ha az elmúlt 10 évben nem egy barlangban éltél, biztosan hallottál már a legelső kriptovalutáról, a bitcoinról.

Ha közelebbről követed a technológiai híreket, akkor lehet, hogy már az etherről (ETH) is hallottál – a cikk írásakor ez számít az elsőszámú altcoinnak a piaci korlátja alapján. Az altcoinok (az alternatív és a coin szavakból áll össze) tehát mindazok a kriptoeszközök, ami nem bitcoin. Ahhoz, hogy könnyebben megértsd az altcoinok helyzetét, kicsit mélyüljünk el előbb a bitcoin és az altcoinok közötti viszonyok között.

Altcoinok és a bitcoin: Stanok és Pan

A bitcoin a CoinMarketCap adatai alapján e cikk keletkezésekor 43%-kal dominálja a teljes kriptopiaci korlátot. Ez azt jelenti, hogy az összes forgalomban lévő coin amerikai dollárban mért értékének, azaz 2,03 billió dollár 43 százalékát bitcoin befektetések teszik ki. Ezt azért fontos tudni, mert ennek köszönhető, hogy a bitcoin árfolyama az esetek legnagyobb többségében befolyással bír az altcoinok árfolyamára. Akár ha az iCoin automatáin vásárolsz BTC-t, már azzal is befolyásolod az egész piac árfolyamát.

Altcoinokból viszont több ezer létezik, így a maradék 57 százalék is ezek közt oszlik meg. A második ether 18,9%-kal bír, és ennek is nagyrészt a bitcoin árfolyama határozza meg az ingadozásait.

Amit tud az altcoin, nem biztos, hogy tudja a bitcoin

A piaci viszonyrendszereken túl azonban más különbségek is vannak a kriptoeszközök zászlóshajója, valamint az egyelőre kisebb piaci korláttal bíró altcoinok közt. A közös bennük, hogy valamennyi egy szoftver, amelyet peer-to-peer módon osztanak meg egymással a felhasználók. Viszont a bitcoin, tekintve, hogy a legelső kriptovaluta, elég kezdetleges technológiának számít. Kezdve azzal, hogy mindennapi pénzhasználatra nem igazán használható a bitcoin, valójában az okosszerződési alkalmazása sem működőképes. Mindemellett azonban a bitcoin bányászat energia- és időigényes, ami a tranzakciók jóváhagyását teszi körülményessé.

Tehát az altcoinokat az hívta életre, hogy a bitcoin korlátait meghaladva nyújtsanak új pénzügyi alternatívákat a felhasználóknak. Az altcoinok funkciói között is számos különbség fedezhető fel.

Altcoin típusok

  • Stablecoinok: A stablecoinok olyan kriptodevizák, amelyek semmilyen volatilitással nem bírnak. Az árfolyamuk stabilan rögzítettek valamilyen hagyományos deviza, jellemzően az amerikai dollár árfolyamához. Ezek hasznosak a mindennapi tranzakciók lebonyolításához, valamint ha kriptoeszközökbe fektetnél, stablecoinokkal limit vásárlásokat állíthatsz be, hogy egy adott kriptoeszközt akkor vásárolj meg, amikor egy adott szintre lecsökken az árfolyama.

Példa: tether (USDT), USD Coin (USDC), Binance USD (BUSD).

  • Utility tokenek: Az utility tokenek, ahogy már a nevükből is kiderül, valamilyen felhasználhatóságot biztosítanak. Vannak például olyan tokenek, amelyek külön iparágakra specializálódtak.

Példa: Basic Attention Token (BAT), amelynek az a lényege, hogy tartalomelőállítók és a tartalom publikálói pénzügyi ügyleteiket végrehajtsák. STORMX (STMX), amelyet arra találtak ki, hogy az ezzel a tokennel lebonyolított internetes vásárlások nagy hányadát kriptodevizában visszakapják a felhasználók.

  • Bányászat alapú coinok: a bitcoinhoz hasonlóan ezek a coinok is bányászhatóak, azonban sokkal idő- és energiahatékonyabban. Ezek az úgynevezett Proof-of-Work (PoW), azaz munkamegosztás alapú hálózatokon zajlanak, ami azt jelenti, hogy a bányászat matematikai problémák megoldásán alapszik. Gyenge pontja a PoW hálózatoknak az úgynevezett 51%-os támadás, ami akkor lép fel, ha a bányászatot végző végpontok 51%-a egy felhasználó keze alá kerül.

Példa: ether (ETH), bitcoin cash (BCH), Monero (XMR).

  • Proof-of-Stake coinok: a bányászat alapú coinokkal szemben itt a bányászatot az úgynevezett validátorok váltják fel. A validátorok hagyják jóvá a tranzakciókat annak köszönhetően, hogy az adott coin tulajdonosainak mekkora hányada áll mögéjük. A validátorok jutalma a hálózat fenntartásáért coin a szabad készletből. Ezzel a nyertes validátorokra szavazók is jól járnak, hiszen akik a validátorok számára hiteleznek, a validátorok jutalmából kapnak coinokat.

Példa: cardano (ADA), tezos (XTZ), Zilliqa (ZIL).

  • DeFi coinok: a DeFi rövidítés a decentralized finance, azaz a decentralizált pénzügy szavakból ered. A DeFi coinok olyan eszközök, amelyek segítségével a felhasználók egymásnak kölcsönözhetnek közvetítő nélkül, köszönhetően az okosszerződéseknek. A decentralizált pénzügyről előző cikkünkben tudhatsz meg többet.

Példa: uniswap (UNI), chainlink (LINK), aave (AAVE).

Összegzés

A kriptopiac tehát önmagában sokkal nagyobb, mint maga a bitcoin, habár továbbra is a legnevesebb kriptovaluta határozza meg a piacot. Az altcoinok sokkal változatosabb és könnyebben hasznosítható technológiával rendelkeznek, viszont továbbra sem tudtak a bitcoin árfolyam ingadozásaitól megszabadulni.

Írásunk nem minősül pénzügyi tanácsadásnak, az abban szereplő információkért nem vállalunk felelősséget. A kriptoeszközökbe való befektetés kockázatos a magas volatilitásnak köszönhetően.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?