Az Egyesült Királyság több városában sztrájkba léptek az UberEats futárok. Amíg a cég nem emeli vissza a régi szintre a fuvaronkénti díjat addig nem lesz kiszállított pizza és hamburger.

Forrás: Unite the Resistance / Twitter

A futárokat az háborította fel, hogy az Uber új árképzési struktúrát vezetett be. A cég mérföldenként másfél fontot fizet, ehhez jön hozzá egy két és fél fontos alapdíj. Ezzel az egy fuvarért kapható pénzösszeg jelentősen csökkent. Ráadásul a sztrájkolók számítása szerint ezzel a változtatással a minimálbért sem lehet megkeresni futárkodással – írja a Techcrunch.

A díjstruktúra változására válaszolva a futárok az ételek kiszolgálása helyett spontán sztrájkokba kezdtek. Többen gyűltek össze az Uber Londonban, az Aldgate East városrészben található irodája előtt. De többen sztrájkoltak Manchesterben, Glasgowban, Cardiffban és Plymouthban is.

A futárok legkézzelfoghatóbb követelése az alapdíj öt fontra – viszonyításképp ez nagyjából egy szórakozóhelyen megivott sör ára – emelésére vonatkozik. Emellett tiszteletet, emberhez méltó bánásmódot és munkavállalónak járó megbecsülést is követelnek.

Az Uber azzal magyarázta a díjstruktúra változását, hogy a díjak csökkentésére elindították a Boost nevű új rendszert. Ez a rendszer szorzókat adna az egyes fuvarok árához a kereslet függvényében. A futárok szerint azonban a Boost túl kis területen elérhető, a szorzók pedig nem elég magasak ahhoz, hogy érezhető legyen a hatásuk. Ráadásul a Boost csak akkor lép életbe, amikor a legtöbben rendelnek ételt.

A cég számításai szerint az újratervezett Boost rendszerrel már jól járnának a futárok is. Ezzel a véleménnyel azonban az Uber egyedül maradt. A Techcrunch ugyan megkérdezte, hogy mi az új Boost rendszer mögötti logika, ám a részletes adatok szerint csak annyit mondott a cég szóvivője, hogy az új rendszerben a csúcsidőben lebonyolított fuvarok ára húsz százalékkal nőtt.

Hakni vagy munka?

Az ügynek fintech szempontból egy fontos tanulsága van. A hakni (gig) economy vállalatok rendkívüli módon érdekeltek a nekik dolgozók bérének leszorításában. Hasonlóval próbálkozott már pont Londonban a Deliveroo is, aminek szintén futársztárjk lett a vége. Ilyen kiélezett helyzetben viszont nehéz bármilyen pénzügyi szolgáltatást nyújtani, mert nincs hová beépíteni az árát.

Emellett az is kérdéses, hogy a szabadnak mondott, ám a szabadságnál jóval kötöttebb munkarendet adó cégek mikor válnak érdekessé a politika számára. Az Uber és az Airbnb már külöböző okokból szembesült azzal, hogy Európában nehezebb a szabályozó hatóságokkal tárgyalni, mint az Egyesült Államokban. Kérdés, hogy a munkaügyi problémákat meddig tudják megúszni.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?