Posztszovjet milliók és egy hiányzó fintech megoldás. A Danske botrányában az a legcsúnyább, hogy meg lehetett volna előzni a bajt.

Posztszovjet milliók és egy hiányzó fintech megoldás. A Danske botrányában az a legcsúnyább, hogy meg lehetett volna előzni a bajt.

Kép: Finn Årup Nielsen CC-BY-SA

A pénzmosási botrányba keveredett Danske Bank vezéráldozattal koronázza meg a hetet. Thomas Borgen azért mondott le, mert az általa irányított pénzintézet észt leányvállalatán keresztül 200 milliárd eurót mostak tisztára 2007 és 2015 között.

„Egyértelmű, hogy a Danske Bank nem tudott felnőni a felelősséghez az észtországi pénzmosásgyanús ügyletek esetében. Nagyon sajnálom ezt” – áll Borgen közleményében. A közlemény a Reuters szerint arra is kitér, hogy milyen compliance, kommunikációs és irányítási hiányosságok vezettek oda, hogy a 200 milliárd euró átmosódjon a rendszeren.

A dokumentum fontos érv lesz az európai szabályozók fegyvertárában arra, hogy egy magas szintű, a pénzügyi bűnök ellen küzdő EU-s szervezet létrehozása mellett álljanak ki. De nem csak a Danske Bank hibája vezetett ehhez a vágyhoz. A holland ING ebben a hónapban jelentette be, hogy 775 millió eurós büntetést fizet, mert bűnözők pénzmosásra használták az ING-nél vezetett számláikat.

Egy fintech megoldotta volna a gondot

A Danske megszenvedte a botrányt, az elmúlt hat hónapban részvényárfolyama a korábbi kétharmadára csökkent. Nehéz azt mondani, hogy a bank nem szolgált rá erre. Először 2005-ben engedték el a fülük mellett az észt szabályozó hatóság figyelmeztetését, majd 2014-ben nem kezelték megfelelő komolysággal egy szivárogtató által a banknak eljuttatott anyagokat.

Az pedig csak mostanában derült ki, hogy a Danske balti leányvállalatai nem használták az anyabank pénzmosás ellenes szoftverét, mert az új IT-platformra való átállást túl költségesnek ítélte a bank vezetése.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?