A bot lett az idei év egyik buzzwordje, de ez persze még nem jelenti azt, hogy a korábban jósoltaknak megfelelően a csevegőbotok menten ellepnék a világot. Erre még egy kicsit várni kell.

Bár a bot lett az idei év egyik buzzwordje, de ez persze még nem jelenti azt, hogy a korábban jósoltaknak megfelelően a csevegőbotok menten ellepnék a világot. Erre még egy kicsit várni kell.

Ha nem is itt jár a csevegőbot-ipar, de nem sokkal messzebb
Ha nem is itt jár a csevegőbot-ipar, de nem sokkal messzebb
(fotó: Peyri Herrera / Flickr CC-BY)

Legalább tucatnyi olyan szakma létezik, amelynél semmi sem indokolja, hogy egy ember végezze azt. Semmi sem indokolja például, hogy az éjszakai hotelportás, az ügyfélszolgálatos vagy a halálosan egyforma adásvételi szerződéseket író ügyvéd ember legyen. A lista folytatható – rajta van az újságíró is -, korábban meg is írtuk a saját top 10-es verziónkat.

A Goldman Sachs kutatási részlege szerint a bot az idei év egyik bűvszava, varázsszava, vagyis magyarul buzzwordje – írja a Venture Beat. Emellett a gépi látást, a hétköznapi helyzetekben viselt sportruhák trendjére használt athleisure szót és rák diagnosztizálására szolgáló folyékony biopszia módszert tartják még divatszónak.

Miért most menők a botok?

Azt Jesse Hulsin, a Goldman Sachs Research kutatója is elismeri, hogy a botok otthonaként szolgáló csatornák – például Slack, Facebook Messenger – elterjedtek, nap mint nap használjuk őket. A gépi tanulási technológia is egyre fejlettebbé válik, lassan eljön a botok ideje.

Egyelőre viszont hiányzik az a bot, aminek a megjelenésére mindenki felkapta a fejét. Az a bot, amiről sörözés közben beszélgetnek az emberek. A botokról úgy általában sokkal több szó esik, mint az egyes beszélgetőgépekről. Ez főleg azért lehet, mert a most elérhető megoldások nem túl izgalmasak – ezt viszont már nem az elemző, hanem a Kik chatplatform vezetője, Ted Livingston állítja.

Project Murphy
A Project Murphyvel remekül el lehet szórakozni, de senki sem lesz belőle milliomos
(fotó: FTR)

Van persze robotjogász, amivel vissza lehet pingpongozni a jogtalanul a kocsira tűzött parkolási bírságokat. Illetve van bot, ami kérésre összephotoshopolt marhaságokat gyárt olyan mondatokból, mint “mi lenne, ha Donald Trump egy tök lenne.” (Amúgy persze sokan vélik ettől függetlenül is, hogy az.)

Livingston szerint viszont az igazán kényelmesen használható botokhoz a szükséges technológiákon még javítani kell. A mesterséges intelligenciáknak is fejlődniük kellene, és az ügyfél által írottak megértésében fontos szerepet játszó természetesnyelv-feldolgozásnak is. Az emberi beszédnek van egy olyan zavaró jellemzője, hogy valójában nem mindig mondunk szép, jól formált, értelmes mondatokat. Ennek ellenére mi, emberek megértjük azokat, egy géptől viszont korai még elvárni. Mindezek folyománya, hogy egyelőre a mesterséges intelligenciákkal rosszabb beszélgetni, mint az emberekkel. Értetlenkednek, pedig mi világosak voltunk, vagy legalábbis azt hisszük.

Én nem beszélek értelmesen?!

Az MTA Sztaki kutatói 2012-ben a Kutatók Éjszakáján mutattak be egy olyan beszélgetőrobotot, ami egy MÁV-pénztáros munkájának egy részét volt képes elvégezni: megértette, amit az utasok mondtak. Ez sokkal nagyobb feladat, mint elsőre tűnik. A kutatók órákat töltöttek egy jegypénztáros mellett állva, és jegyzetelték, hogy mit mondanak az utasok. Volt, aki szépen formált, tankönyvi mondatokkal kért jegyet, de olyan is, aki azt mondta:

Felsőgödig kérek egy ilyen nyugdíjast

Ez utóbbit nem szívesen mutatnánk meg egy robotnak. A kutatás során arra jöttek rá, hogy a szavak jelentése mellett a szavak közti viszony is lényeges. Nem mindegy, hogy Miskolcról Budapestre vagy Budapestről Miskolcra kér IC-pótjegyet a vásárló.

Gyertek botok, gyertek!

Livingston cikkére érkezett válasz a Union Square Ventures kockázatitőke-befektető cég vezetőjétől, Fred Wilsontól. Ő már arra biztatja a vállalkozókat, hogy az appos ötletek helyett botos ötletekkel keressék meg, de egyelőre nem kapott olyan terveket, amik meghatották volna. Sőt, a botlistán szereplő háromszáz robot egyikére sem tudná azt mondani, hogy népszerű lett.

Az új felhasználói szokások kialakításához idő kell, és néha egy olyan áttörést okozó app is, ami beindítja a folyamatot

– mondta Wilson. Szerinte a túllihegés fázisán már túljutott az ipar, most kellene kitalálni, hogy mit is lehet csinálni a csevegőrobotokkal.

A fintech világ a banki ügyintézést és az információszolgáltatást akarja a robotokra bízni, de ha a befektetőknek igaza van, egy darabig még nincs félnivalójuk a banki alkalmazottaknak. Azt könnyű elmagyarázni egy robotnak, hogy fizesd be a vízszámlát, vagy, hogy utalj át kétezer forintot egy barátomnak. A bonyolultabb, többtényezős műveletekhez viszont jobb az ember. Senki nem akarja, hogy az értetlen gép felidegesítse az ügyfelet, aki másik bankhoz megy át, csak azért, mert a bot nem értette, milyen kölcsönt szeretne felvenni.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?