Kilencezer évvel ezelőtt az emberiség már képes volt sört főzni, még ha az italt nehéz is lenne összekeverni egy mai lager típusú sörrel.

(Fotó: Quinn Dombrowski CC-BY-SA)

Megszakítjuk szakmai műsorunkat, hogy népszerű tudományos híreket sugározzunk. A Phys.org-on megjelent egy tanulmány, ami szerint időszámításunk előtt hétezerből vannak már leletek arról, hogy az emberiség sört főzött. Ez pedig legalább is megingatja azt a közvélekedést, hogy mégis mi lehet a “legősibb mesterség”.

Egy új tanulmány arról számol be, hogy kilencezer évvel korábban, valószínűleg rituális célokra sört főzött és fogyasztott az emberiség. A bizonyítékokat a Csunking tartománybeli Csüajtou városa környékén található ősi temetőben találták. Ez a lelőhely a legrégebbi, amelyben sörivásra mutató jeleket találtak.

Az ősi tárolóedények egy ember által ásott árokban voltak. A régészek pedig nem találtak lakóépületeket a feltáráson, azaz biztosan egy temetőt tártak fel. A halom, amelyből mindez kiásták két csontvázat és számos, magas minőségű cserépedényt tartalmazott. A tanulmány szerint a legkorábbi festett, jó minőségű cserépedényekkel lehetett dolga a régészeknek.

Az edények között bőven akadtak olyanok, amelyeket későbbi korokban ivásra használtak. A bennük található mikroméretű maradványok pedig igazolták a feltételezést is. Olyan anyagokat találtak az edényekben, amelyek a sör erjesztése után maradnak hátra. A kutatók szerint rizsből főzött, sör jellegű erjesztett alkohol nyomait mutatták ki.

Ránézésre az ital zavarosnak tűnő, megkóstolás után édes és alkoholos folyadéknak tűnhetett. Ez azonban ettől még a mai sörök őse. A régészet pedig sörnek tekint mindent, ami kétfázisú erjesztésen megy át, amelynek a második fázisában élesztőgombák alakítják át a cukrokat alkohollá.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?