Magyarországon egyelőre maximum vita van arról, hogy esetleg az ingyenes tömegközlekedés akár jó ötlet is lehetne a városokban. Illetve, hogy ezzel az eszközzel lehetne csökkenteni az utakon lévő autók és az általuk okozott dugók számát. A Freakonomics nevű amerikai közgazdasági műsor viszont szakértőkkel járt utána annak, hogy milyen következményei lennének pontosan az ingyenes tömegközlekedésnek egy-egy amerikai nagyvárosban. Az adásra a Jalopnik autós blog hívta fel a figyelmet.
Érdemes előrebocsátani, hogy az amerikai településszerkezet jelentősen eltér attól, amit Európában megszoktunk. A városok sokkal inkább az autóbirtoklás, az autós közlekedés és az olcsó üzemanyag hármassága köré épültek. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb távolságokat kell megtenni a használóknak egy lényegesen kevésbé kiépített tömegközlekedési rendszerrel, mint a legtöbb európai városban.
Boston polgármestere, Michelle Wu a fentiek tudtában is azt gondolja, hogy a városa sokat profitálna az ingyenes tömegközlekedésből. Egy 2015-ös tanulmányra hivatkozik, amely szerint a munkába ingázás legrövidítésével jelentősen javulnak a szegények esélyei a szegénységből való kiemelkedésre. Már az is segít, ha a rászorulók kedvezményt kapnak az utazásra, mert így egyszerűbben – és gyakrabban – tudnak ügyeket intézni, legyen szó bevásárlásról, orvoshoz járásról vagy egyéb teljesen hétköznapi igényről. Az ötven százalékos jegyár csökkentés harminc százalékkal megnövekedett utazással járt, mert már nem kellett tömbösíteniük vagy lemondaniuk az utazást igénylő programjaikat.
Brian Taylor, a UCLA közlekedési szakjának professzora szerint az olcsóbb vagy ingyenes tömegközlekedés kedvez a módosabb felhasználóknak is, sőt elsősorban nekik. A professzor a Szilícium-völgyet és az ott működő BART-vasutat hozza példaként, amely rendkívül jól kereső, a völgyben dolgozó mérnököket szállít munkába, akik a gyorsvasutat használják ahelyett, hogy a dugóban állnának.
Az Egyesült Államokban és Európa között van egy másik lényeges eltérés, ami más irányba billenti a mérleget. Az USA-ban a jegybevétel átlagosan csak tíz százalékát fedezi a rendszer működésének, ettől viszonylag könnyű eltekinteni. A Magyar Narancs 2007-es cikke szerint a BKV mérlegfőösszegének 43 százalékát a jegybevétel teszi ki, 2018-ban pedig a bevételek 34 százalékát adták a jegyeladások a G7 szerint. A koronavírus természetesen ezt az egyenletet felborította. Az viszont igaz maradt, hogy más nagyságrendű pénzről kell lemondania egy Budapest jellegű európai városnak. Az ingyenes tömegközlekedés előnyei azonban várhatóan hasonlóak lennének.
Szólj hozzá