Az Apple-től a CVS amerikai patikaláncig minden magára valamit adó cég mobilos fizetést fejleszt. A verseny központjában nem a pénz áll, hanem az adat.

Ha rákerestek a Fintechradaron, legalább tíz cég mobiltárcájáról és digitális fizetési megoldásáról beszéltünk már. Ez valójában a kisebb hányad: aki felhasználókat kezel, az ma megpróbál fizetési rendszert is üzemeltetni.

A telefonunk azonosít, ha Apple Pay-jel akarunk fizetni az interneten
A telefonunk azonosít, ha Apple Pay-jel akarunk fizetni az interneten
(fotó: Apple)

A kulcs a felhasználó: akinek az alkalmazását használja, azé az ember. A harc pedig a vásárlók felső húsz százalékáért zajlik, akik költenek annyit a boltban vagy az appon kereszül, hogy mindenképpen megérje megszerezni őket. Így lehet, hogy még az amerikai patikaláncok is mobilfizetést fejlesztenek. John Mannes a TechCrunchon remekül összefoglalta, miért lett hirtelen ennyi fizetős app.

A hagyományos kereskedők későn ébredtek. Az Apple Pay és az Android Pay már régen a piacon vannak, és az internetes fizetési rendszerek sem a kereskedőkhöz kötődnek. Illetve egy igen, az Amazonnak természetesen van Amazon Pay néven egy rendszere, de mivel a cégnek emellett van bérbe adott szerverparkja, internetes műsorszóró szolgáltatása, zeneboltja és még ki tudja mije, nem tűnik fairnek a CVS-sel, az amerikai patikalánccal egy lapon emlegetni. Az Amazon saját jogán mamut.

Amazon raktár Spanyolországban
Amazon raktár Spanyolországban
(fotó: Wikimedia Commons)

A techológiai szárnnyal nem rendelkező kereskedők viszont félnek, hogy a tech cégek megeszik az üzletüket. Régi félelem ez, már az internetes kereskedelemnek sem örültek túlzottan. És ha azt nézzük, hogy a korábban majd minden amerikai városban megtalálható Borders könyvesbolt-hálózat be is zárt, mert nem bírta a versenyt, meg is érthetjük a félelmet.

Azzal kezdődött, hogy az internet visszaütött

A Borders megszűnése nagyrészt az Amazon lelkén szárad, a rossz szomszédi viszony kialakítása miatt viszont inkább a Google-t lehet hibáztatni. A cég 2002-ben elindított Froogle nevű árösszehasonlítós oldalára – ami ma Google Shopping néven fut – sokan felkapták a fejüket. A Google már akkor is hirdetésekből élt, ma is ebből származik a bevételének oroszlánrésze, a Froogle-lel pedig nála kezdtek felhalmozódni a vásárlókra vonatkozó adatok. Az emberek a Froogle-n keresgéltek, és csak az utolsó pillanatban kattintottak át az áruházi oldalra.

2002-ben a Google ráijesztett a kereskedőkre
2002-ben a Google ráijesztett a kereskedőkre
(fotó: Danny Sullivan / Flickr CC-BY)

A mobilos versenyt sem a Walmart, sem a CVS, sem pedig a többi saját fizetési és hűségkártya rendszert kidolgozó cég nem akarja elveszteni.

Nehéz nyertest választani, ha a résztvevők nem is ugyanazt a játékot játsszák

– írja a fizetési versenyről a TechCrunch. A fő különbség az, hogy a résztvevők más technológiához férnek hozzá. Az Apple, a Google és a Samsung a telefonok beépített NFC-chipjét használhatják. (Emiatt zajlik is per.) Ezzel gyakorlatilag érintés nélküli fizetésre – pont mint a Paypass – tehetik alkalmassá a készüléket. A chiphez viszont nem fér hozzá bármelyik fejlesztő, az Apple eszközök esetében csak az Apple saját fizetési rendszere használja a chipet, minden más appnak tilos.

Az Apple fizetési megoldása az okosórájában is működik
Az Apple fizetési megoldása az okosórájában is működik
(fotó: Apple)

A CVS a telefon képernyőjén megjelenő vonalkóddal oldotta meg a problémát. Ráadásul nem is a fizetési rendszer a fő terméke, hanem a CVS márka megerősítésén dolgozik. Az appban lehet patikát keresni, receptet tárolni, értesít az akciókról. Hab a süti tetejére, hogy a CVS adatot tud gyűjteni az appját használó emberekről. Olyasmit is, amit a legendásan szűkkeblű Apple nem adnak oda neki, ha az Apple Payen keresztül vásárolnának a felhasználói.

Szokjuk meg az állandó harcot

A Techcrunch szerint a harc a kereskedők és a fizetési szolgáltatók között elhúzódhat, mert tét a márkák jövője. Legalább kétszer eljátszották már ezt a darabot: egyszer a bankkártyák megjelenésekor, amelyek a kezdeti időkben csak egy-egy üzletbe voltak érvényesek, később jöttek az általános felhasználású kártyák. Másodszorra pedig az online kereskedelem bevezetésekor.

A fizetési rendszerek harca nem csak amerikai jelenség: elég belegondolni, hogy Magyarországon legalább három (és fél) mobiltárca érhető el különböző funkciókkal. A három mobilszolgáltató mellett az OTP Mobil Simple nevű alkalmazása is használható vásárlásra, igaz, messze nem lehet vele mindent kifizetni. Az online bankkártyás tranzakciók mellett pedig akár a Bariont is választhatjuk fizetésre, ha már regisztráltunk. Az appok népszerűségét nehéz összehasonlítani, mert a mobilszolgáltatók az anyavállalat más országokban is bevetett appjait lokalizálták, az viszont biztos, hogy még a legkevésbé népszerű telekomos tárcát is 10-50 ezer ember telepítette androidos telefonra. A pénz régen nem csak a készpénzt jelenti, a szemünk előtt alakul át, hogy valóban mit is értünk alatta.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?