Nehéz lenne azt mondani, hogy különösebben optimista éveket élnénk. Égnek az Amazonas-környéki esőerdők, Donald Trump nem tudta magát rávenni, hogy a klímaproblémákról tárgyaljon a G7-ek vezetőivel, és ez még csak a kezdet. A The Atlantic most egy új szempontot adott hozzá a nyomorhalomhoz: az y-generációnak, akikről annyi rosszat megírtak már, pedig csak a legvacakabb munkaerőpiaci helyzetbe érkeztek meg a legtöbb adóssággal, betehet egy gazdasági válság.
Legalább féltucat olyan startupról írtunk már, ami az y-generációsoknak akarja egyszerűbbé tenni a spórolást és a megspórolt pénz befektetését. Ehhez azonban nem árt, ha egyrészt van megspórolni való pénzük. Másrészt pedig, ha a tőzsde nem lefelé megy, és a hosszútávú befektetések fizetnek valamennyi kamatot.
Annie Lowrey, a cikk szerzője szerint az y-generáció számára még be se fejeződött az előző válság. Sebezhetőbbek, mint bármelyik más korcsoport. Lassan középkorúvá válnak, de nem váltak középosztálybelivé. Kinéz nekik, hogy az első olyan generáció lesz hosszú idő óta, amelyik rosszabb életkörülményeket engedhet meg magának, mint azt a szülei tették. Emellett duplaannyi y-generációs volt kénytelen diákhitelt felvenni, mint amennyit a megelőző generáció tagjai. Ráadásul a tandíjak már 2001 és 2019 között is megduplázódtak.
A fentiekből nem csak a megtakarítások csekélyebb mivolta következik, hanem például az is, hogy kevesebben rendelkeznek saját lakással. Helyette idősebb lakástulajdonosoktól bérelnek, ami tovább növeli a vagyoni különbségeket.
Ha erre egyszer csak megérkezik még egy válság az Egyesült Államoknak nagyon sok állástalan és esetenként lakás nélküli ember sorsát kell megoldania. És ne legyenek illúzióink, a problémák nem csak az USA-ra igazak, még ha néhány összetevő amerikaspecifikus is.
Szólj hozzá