A 200 frankos semmi különösebb technikai újítást nem tartalmaz, de a grafika gyönyörű lett rajta.
A sok tekintetben konzervatívnak számító Svájcban hitet tettek az alapkutatások mellett, és még egy nagyon menő pénzt is bevezettek. A héten forgalomba kerülő új frank bankjegyek egy-egy jelenség svájci szempontú bemutatását tartalmazzák. Az ötvenfrankoson a glóbusz szelei és az Alpok virágmagjai láthatók. A húszfrankos a fényről, a tízfrankos az időről szól. A kétszáz frankos bankjegyen pedig az ország legnagyobb tudományos intézményének a CERN részecskefizikai intézet nagy kísérletének művészi megjelenítése.
A CERN-ben található az LHC gyorsító és az arra telepített több nagy kísérlet. De az az 1950-es években alapított kutatóintézetben korábban is jelentős munka folyt. A mindenki által ismert Higgs-bozon mellett folytak ott antianyag kísérletek, itt fedezték fel a W- és Z- bozonokat, anithidrogént állítottak elő. A fenti tudományos eredmények mellett a CERN a big data feldolgozás központja is. Az LHC egy-egy ütközése annyi adatot termel a másodperc törtrésze alatt amennyit a legtöbb vállalkozás a fennállása alatt sem lát. A CERN 2500 alkalmazottja közül a fizikusok vannak talán a legkevesebben: ők akkor is jönnek, ha nem hirdetnek állásokat, mert olyan lehetőség, amilyet a CERN nyújt, nincs még egy.
A svájci jegybank döntése, hogy a CERN-t is megörökíti egy bankjegyen azért fontos, mert egyszerre tesz hitet a tudomány mellett, és választ egy fontos, világszerte ismert jelképet. Szóval pont úgy működik, ahogy egy rendes bankjegynek illik. Ilyet például egy kriptopénz nem tud, és ilyen emlék értékű példány bankkártyából is ritka.
Szólj hozzá