Fülig Jimmy óta tudjuk, hogy „Mindnyájunkat érhet baleset.” A biztosítás mindegyik ágát azután találták fel, hogy valami nagyon nagy baj történt.
(fotó: Pictures of Money / Flickr CC-BY)
A legtöbb érdekes kulturális vívmány sztoriját el lehet úgy mesélni, hogy az első mondatot azzal kezdjük: „már az ókori görögök/kínaiak/egyiptomiak is…” A biztosítás esetében egészen Babilonig vissza lehet menni, Hammurabi király legendás törvényei között már szerepel a hajókölcsönnek egy olyan formája, amit korai biztosításnak lehet tekinteni.
A korai kölcsönök annyira a hajózáshoz kötődnek, hogy ez a szavak etimológiájában is megmutatkozik. A hajókölcsön angol neve bottomry, mert azt a hajógerincre, vagyis a hajó tulajdonlására veszik fel. Franciául pedig grosse aventure-nek hívják, ami szó szerint nagy kalandot jelent.
Európában először a genovai hajósok terjesztették el az ötletet. Az első szerződést 1347-ben kötötték meg, amikor Magyarországon még Nagy Lajos királyunk uralkodása alatt virágzott az ország. Genova persze jóval nagyobb játékos volt ekkor, legyőzték a velenceieket, uralták az Adriát, övék volt az ismert világ.
Minden egy katasztrófával kezdődött
A biztosítási termékek kidolgozása az 1666-os nagy londoni tűzvész után kapott lábra. Az öt napon keresztül tomboló tűzvészben 13 ezer ház, 87 templom és a Szent Pál székesegyház is leégett. Emberéletből nem követelt sokat a tűz, viszont a becslések szerint a város 80 ezer lakójából – ma London 8,6 milliós város – hetvenezer maradt ház nélkül.
(fotó: Wikimedia)
Két évvel a tűzvész után Nicholas Barbon közgazdász és tizenegy társa létrehozta az első tűzkár elleni biztosítást. A startup a kor viszonyaihoz képest remekül indult, ötezer tégla építésű ház tulajdonosát győzték meg.
Pénzt és életet
Az 1600-as évek végének Londonjában azonban nem csak a tűz volt fontos. Tombolt a felvilágosodás, megalakult a Royal Society tudós társaság, minden készen állt a modern tudomány megszületéséhez. Olyan figurák éltek és alkottak ekkor, mint Isaac Newton, vagy a kevéssé ismert, de gyakorlatilag minden tudományterületen tevékenykedő Robert Hooke.
Az egyre kisebb rejtélynek számító élettannal együtt pedig megérkezett a 18. századra az életbiztosítás. 1762-ben meg is kötik az első ilyen szerződést. Ugyanebben az évben építteti meg XV. Lajos szeretőjének, Madame Pompadournak a Kis-Trianon palotát, amibe a kor „okos otthon” technológiáját is beépítették: a budoárban egy kar elforgatására tükrök emelkedtek ki a padlóból.
Száz vasuttal ezret
A rohanó világgal – a vasút kiépülésére talán lehet használni a kifejezést anélkül, hogy óriási közhelyet sütnénk el – egyszerre jelent meg a balesetbiztosítás. A brit Railway Passengers Assurance Company kínált először ilyet 1848-ban, amikor a magyarok épp a forradalommal voltak elfoglalva.
(fotó: Wikimedia Commons)
A forradalmat követő vészterhes évtizedekben a politikában nem sok minden történt, a gazdaságban azonban akadt mozgolódás. 1857. júliusában a kor neves startupperei, azaz gróf Apponyi György, báró Eötvös József vagy éppen Deák Ferenc, a haza bölcse, megalapítják az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot. Az engedélyeztetési eljárás fél évet vett igénybe, a császári bürokrácia nem sietett, de 1858. január 16-án elindult a biztosító.
(fotó: Wikimedia Commons)
Gróf Széchényi István 1827-ben már megpróbálkozott egy hasonló cég alapításával, de nem járt sikerrel. A második próbálkozás motorja Lévay Henrik volt, aki az egyik trieszti biztosító magyarországi fiókjánál dolgozott korábban. Tervével a gazdasági és szellemi élet jeles embereit kereste meg.
Ekkorra az ország túl volt az Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar kereskedelmi Bank és a Budai Takarékpénztár megalapításán. Az első biztosító rögtön négy területen akart tevékenykedni: tűz, jégkárok, árubiztosítás és életbiztosítás. A növekedésről pedig semmi sem mond el többet, hogy az indulás évének végére már 1200 községben volt ügynöke a társaságnak.
Nagyot ugrunk
A 19. század végére a biztosításhoz szükséges alapvető koncepciók mindegyike létezett már. Már az Első Magyar Általános Biztosító Társaság is statisztikai modellek alapján dolgozott. Még azt is tudjuk, hogy a zseninek tartott Fényes Elek dolgozta ki az életbiztosítás és halálozási valószínűség kiszámításához használt táblázatokat. Ma ugyanezt már big datával, okoskarkötővel, számítógépre kapcsolt mérleggel, Apple Watch-csal végzik jóval pontosabban. A fiókba való besétálás helyett akár appból is köthetünk biztosítást, de a lényeg nagyrészt változatlan maradt.
Szólj hozzá