Miközben több nyugati jegybank gondolkodik azon, hogyan lehetne központi bank által kibocsátott kriptovalutákat bevezetni, a területnek vannak megválaszolatlan kérdései. A témáról Izabella Kaminska, a Financial Times edzett lufipukkasztgatója és problémafelvetője írt remek cikket.
Kaminska szerint a központi banki kriptovaluták kritikái közül leggyakrabban a magánszféra és anonimitás sérülése és a banki finanszírozás nehezebbé válása merül fel a leggyakrabban. A szabályozott kriptovaluták mellett pedig a hozzáférhetőséget és a tranzakciók árának csökkenését hozzák fel.
A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a központi banki kriptovaluták szükségszerűen egy-egy identitáshoz kötődnek. Ez nem újdonság a pénz történetében, a folyószámlán lévő pénz is kötődik identitáshoz. A készpénz, amit a szabályozott kriptó leváltani hivatott teljesen anonim. Azé, akinél van, bemutatóra szól. A központosított rendszernél megnyugtató válasszal kell szolgálni arra, hogy ki gyűjti a tranzakciós adatokat és hogyan kezelik egy esetleges hackertámadás következményeit.
Kaminska az Egyesült Királyságot hozza példának, ahol elképzelhető olyan helyzet, hogy a jegybanknak és az adatvédelmi biztosnak lesz közös ügye. Mindez úgy, hogy az adatvédelmi biztos korlátozza a begyűjthető információkat. Az pedig elkerülhetetlen, hogy a jegybankok központibb szerepet játsszanak kiberbiztonsági, személyiséglopási és adatvédelmi ügyekben, még úgy is, hogy ilyen ügyekben eddig többnyire külső szabályozó és döntőbíró szerepben léptek fel.
Másfajta pénz lesz
A központi kriptó annyi személyes költési, hitelképességi, fizetési adatot tartalmaz, hogy arra szolgáltatásokat is lehet építeni. Elképzelhető – írja a cikk – hogy nem a számlapénzhez, hanem a hűségkártyák pontjaihoz fog hasonlítani a kriptó. Legalábbis abban az értelemben, hogy az elköltésével személyre szabott ajánlatok is járnak majd.
A legfontosabb kérdés pedig a következő: ha egy központi kriptó rendszert feltörnek, az adatok kiszivárognak és jogosulatlan tranzakciókat indítanak, akkor ezt hogyan kell kezelnie a banknak. Visszafordítja a tranzakciókat? Kártalanítja a sértetteket? Ha az utóbbit választja, akkor milyen forrásokból teheti ezt meg? Megbírságolja az adatok kiszivárgásáért az adatvédelmi hivatal a jegybankot?
Az MNB központi banki kriptóról és digitális fizetésről szóló kötetét is meg lehet találni az interneten. Sajnos csak egy lapozgatós beágyazott verzióban létezik, de kis ügyeskedéssel letölthető, hogy kényelmesen lehessen olvasni.
Szólj hozzá