Klíma, hitel és európai fintechek. A hét megíratlan sztoijai közül ezek a legfontosabbak. Már csak azt kell eldöntenünk, hogy milyen távon szeretnénk aggódni, mert alapanyag van bőven.

Szénerőmű (képünk illusztráció) (Fotó: UniversityBlogSpot CC-BY)

Legyünk egymáshoz őszinték, harminc fok felett értelmes gondolatokat elvárni hiú ábránd. Ha csak az ember nem ül egy klimatizált irodában, de akkor pedig a klímaharccal van elfoglalva a 17 és a 25 fokot ideálisnak tartó kollégák között. Ez utóbbinak van teljesen természetes magyarázata: a legtöbb épületet az átlagos férfi igényeire tervezték, a hűtési szabványra pedig ez különösen igaz, ráadásul az USA-ban, ahol van rá szabvány, az 1960-as években állapították meg a határértékeket. A női test átlaghőmérséklete azonban alacsonyabb, emiatt a nők hamarabb kezdenek fázni, ebből pedig levezethető az irodák nyári klímaharca.

De vissza a harminc fokra és arra, mivel nem foglalkoztunk, mert volt rá remek kifogásunk. Az IPCC aktuális klíma jelentése nem ígér semmi jót, a pénzügyeknek alkalmazkodniuk kell ehhez. Az Eurostat széntermelési adatai adnak okot némi reményre. Németország barnakőszén termelése szépen zuhan 2018 óta, azt viszont meg kell oldania az EU-nak, hogy a bőséges szénkészletekkel rendelkező Lengyelországot lebeszélje azok kitermeléséről és felhasználásáról.

Előbb elloptak 600 millió dollár értékű kriptovalutát a Poly Networktól. A törés azért volt különösen kínos, mert nem egy kézen-közön megszerzett jelszóval rabolták ki az oldalt, hanem egy biztonsági rést felhasználva. A platform kedden azt kérte a tolvajtól, hogy szolgáltassa vissza a pénzt. Még meglepőbb, hogy a hacker pont ezt tette, kapott is érte 500 ezer dollár jutalmat. A történetnek két tanulsága is lehet, de csak az egyik igaz. A jól hangzó, ellenben hamis tanulság, hogy a kriptósok között még a csibészek is jó emberek. A másik, hogy bármely szabályozás alá nem eső pénzügyi oldal áldozatul eshet a hackereknek.

Az MNB közölte, hogy a litván nemzeti bank vizsgálatot indított a vilniusi székhelyű Epayblock elektronikus pénzt kibocsátó társasággal szemben. A litván jegybank szerint az Epayblock egyes ügyfelei csalásra használták a szolgáltatást, amelyet az nem szűrt ki. Amíg az ügy tisztázódik, a fintech korlátozás alá esik.

A hitelmoratóriumot igénybe vevők nagy része nem kezdte újra a törlesztést a Népszava információi szerint. Az olvasóink valószínűleg már mind tisztában vannak azzal, hogy ennek semmilyen módon nem lehet jó vége.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?