Volt benne szerepe a kínai császároknak, Marco Polónak, és annak is, hogy az angolok meg a franciák öt percig nem képesek békésen egymás mellett élni.

Nem kell csodálkozni azon, hogy Kínában és Szingapúrban ezerrel pörög a fintech. Már a legalapvetőbb technológiát is ott találták fel: a papírpénzt.

kínai pénz
Nyomótábla és kész bankjegy Kínából
(fotó: Wikimedia Commons)

Az időszámításunk szerinti hetedik század nem volt túl jó időszak Európában. Bizánc az arabokkal háborúzott és többnyire vesztésre állt. Másodszor is elpusztult az alexandriai könyvtár. Az angolszászok egymás között háborúztak. Ráadásul elérte Európát a fekete himlő. Egyedül a megszülető és hódítani kezdő iszlám, a kiépülőben lévő bolgár birodalom, és persze Kína lehet büszke arra a száz évre.

Míg az európaiak próbáltak nem meghalni himlőben, a Tang-dinasztia kereskedőinek támadt egy ötlete. A nagy mennyiségű rézpénz helyett papír kötelezvényeket írtak egymásnak, amit jóval könnyebb volt szállítani a réznél. Hogy az innováció jelentőségét felmérjük, elég azt tudni, hogy az érmék kezelését megkönnyítő előző fejlesztés az volt, hogy kifúrták az érme közepét, ami így felfűzhetővé vált. Ehhez képest a kötelezvény valóságos pénzügyi atombomba.

Rendkívül autentikusan kinéző hamis kínai pénzérmék - kilóra lehet venni őket a Taobaóról
Rendkívül autentikusan kinéző hamis kínai pénzérmék – kilóra lehet venni őket a Taobaóról
(fotó: Jimmie / Flickr CC-BY)

A bankjegy kialakulása persze nem ment egyik napról a másikra. Négyszáz éven át csiszolgatták az ötletet. A 12. század elejére azonban már évi 26 millió érmefüzér értékének megfelelő bankót bocsátottak ki Kínában. Ekkorra kialakult a bankjegyek központi nyomtatása is: a bankók fametszetként készültek. A három évig érvényes bankjegyek gyártása iparrá vált, ezernél is több ember dolgozott az előállításukon.

A pénz Európába érkezik

Marco Polo útinaplójában egy teljes fejezet foglalkozik a kínaiak nagy innovációjával. A második könyv huszonnegyedik fejezetének már a címe is árulkodó: „Hogyan rendelte el országában a Nagy Kán a papírhoz hasonló fakéreg pénz gyanánt való használatát”.

(…) ezt mindenki szívesen fogadja, mert bármerre jár az országban, mindenütt papírpénzt talál, s ennek segítségével éppen olyan jól lebonyolíthatja az áruk eladását és vételét, mintha színarany pénze volna. És amellett olyan könnyű, hogy tíz bizánci arany értékű papír nem teszi ki egy bizánci arany súlyát.

Duplacsavar: Marco Polo az ezerlíráson
Duplacsavar: Marco Polo az ezerlíráson
(fotó: Wikimedia Commons)

Az utazó arra is kitér, hogy a pénznek aranyfedezete van. A pénzverdében bármely bankjegyért annyi nemesfémet kapnak, amennyit a bankó ér. Jó reklámot csinált Polo a papírpénznek.

A tizennegyedik századi Itáliában el is terjed a banki kötelezvény, ami ugyanúgy működik, mint a Marco Polo által leírt kínai pénz. A bank aranyat ad a papírért a bemutatónak.

Lassan kialakul a modern pénz

A tizenhetedik század közepéig kellett arra várni, hogy az igazi, mai értelemben vett bankjegy kialakuljon. London bankárai rájöttek arra, hogy az aranykészletüket meghaladó mennyiségben nyomhatnak pénzt, mert valószínűtlen, hogy egyszerre kérne mindenki nemesfémet a papírért. Sőt, az aranyat és ezüstöt igénylő lépést lassan ki is hagyták a fizetési folyamatból, a papírok cseréltek gazdát.

A balul sikerült svéd kísérlet
A balul sikerült svéd kísérlet
(fotó: Wikimedia Commons)

Az első bank, amely a mai értelemben vett bankjegyeket nyomtatott a Bank of England volt. (Előtte a Stockholms Banco-nak volt egy próbálkozása, de belebukott.) A bankjegy egyfajta hadikölcsön jegyzésére szolgált, hogy az angolok régi hobbiját, a Franciaországgal való háborúzást fedezze.

Pénz? Az a gazdagoknak való

Igaz, a papírpénz ekkor már létezett, az emberek többsége nem találkozott vele. A Bank of England úgy döntött, hogy ötven fontnál kisebb összegekkel nem foglalkozik, a kor átlagos éves jövedelme azonban húsz font volt. Ez körülbelül olyan, mintha a legkisebb magyar papírpénz a hét és félmilliós lenne.

Zimbabwei dollár: a világ legnagyobb papírpénze volt
A hét és félmillió persze potomság, a hiperinflációval megvert zimbabwei dollárból volt nagyobb is
(fotó: Wikimedia Commons)

A hétéves háborúra volt szükség ahhoz, hogy a legkisebb bankó értéke tíz fontra süllyedjen. A francia forradalom után egy évvel pedig megjelent az ötfontos is. A legizgalmasabb változás azonban nem ez volt, hanem az 1853-ban bevetett nyomtatás, ami megmentette a banki tisztségviselőket attól, hogy minden egyes papirost kézzel írjanak alá.

Mára odáig jutottunk, hogy a papírpénz akár a mi életünkben eltűnhet. Az amerikaiak fele hisz abban, hogy a jövőben digitális fizetési eszközöket fog használni a zöldhasúak helyett. A lehetőséget pedig még az oroszok is látják, igaz ők a központi kibocsátó nélküli bitcoin helyett egy saját digitális pénzt akarnak. Úgy tűnik, a papír napjai meg vannak számlálva.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?