Nekünk is feltűnt a Facebook Libra nevű digitális pénzes projektjének bejelentésekor, hogy a rendszer egyik eleme, a bankok hiányoznak a résztvevők közül. A helyzet azóta sem lett kedvezőbb, a Financial Times cikke szerint két ok miatt is maradnak távol a pénzintézetek: félnek, hogy magukra haragítják a jegybankokat, akiknek még bőven vannak kérdéseik a Librával kapcsolatban, illetve attól is tartanak, hogy a Libra a saját e-pénzes projektjeik rovására fog növekedni.
„Még gondolkodunk azon, hogy micsoda ez, és próbáljuk kitalálni, hogy ellenfelek vagyunk-e, partnerek vagy hagyjuk egyszerűen figyelmen kívül?” – nyilatkozta a Financial Times-nak egy banki forrás.
A bankok bizalmának megnyerésében biztos nem segít az sem, hogy a Libra Association első 27 alapító tagja között egy pénzintézet sem. David Marcus, a projekt facebookos vezetője szerint azonban folyamatosan tárgyalnak lehetséges banki partnerekkel. Emellett tagadta, hogy voltak bankok, amelyek visszautasították a Facebook megkeresését. Erről viszony tényszerűen lehet tudni, hogy nem igaz. A holland ING egy nagyon udvarias nemmel küldte el elsőre a Facebookot.
A távolmaradók többek között a szigorodó pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás ellenes szabályokat hozzák okként. A kriptopénzeknél nem érzik elég követhetőnek azt, hogy a pénz honnan származik. Az optimistább bankok szerint a pénzmosás ellenes (AML) és erős ügyfélazonosítási (KYC) rendszereket némi lobbizással be lehet építeni a Librába, ami a rendszer életképességét növelné.
Szólj hozzá