Mi a baja San Franciscónak a digitális fizetéssel, ha egyszer az a város maga a jövő? Kinek előnyös, ha nem kell csörgő apróval törődni?

A dollár előnye, hogy bárhol elfogadják (Fotó: 401(K) 2012 / Flickr CC-BY)
(fotó: 401(K) 2012 / Flickr CC-BY)

A mindennapi rohanásban elsikkadt egy nagyon fontos hír a hónap elejéről. Ráérős péntek lévén ma foglalkozunk vele. A San Francisco Examiner szellőztete meg, hogy a városi felügyelőtanács tizenegy tagja egyhangúlag szavazta meg a kizárólag kártyát elfogadó üzletek létrehozásának tiltását. Azaz, ha valaki San Franciscóban szeretne boltot nyitni, kénytelen készpénzt is elfogadni.

„A jövő lehet, hogy készpénzmentes, de a gyakorlatban túl sok embert rekesztenek ki”

– mondta Vallie Brown, a törvényjavaslat beterjesztője. Brown szerint a készpénzmentességet tiltó törvény lehetőséget ad arra, hogy a város minden lakója részt vehessen a gazdasági folyamatokban.

Ami igaz a SoMa negyedre, nem feltétlenül igaz az egész városra (Fotó: Matthew Mendoza CC-BY)

A képviselő további magyarázatot is szolgáltatott. Szerinte azoknak is lehetőséget kell biztosítani a vásárlásra, fizetésre, akik nem rendelkeznek digitális fizetési lehetőséggel. Azaz a kártyával, bankszámlával vagy épp okostelefonnal nem rendelkezőknek is. Ez annyit tesz, hogy a maroknyi aprót összeszedő hajléktalan kéregető vagy a papírpénzben zsebpénzt kapó gyerek is ugyanolyan vásárló a városi szabályozás szerint, mint az Apple Pay-t használó vagy hitelkártyával rendelkező munkavállaló.

A törvény alól kivételt élveznek a pop-up boltok, az Uberhez hasonló alternatív taxicégek, az online üzletek és a streetfood kocsik. Az utóbbiak esetében persze nehéz elképzelni, hogy ne fogadjanak el készpénzt, de a Hill szerint arra hivatkoznak a taco kocsik tulajdonosai, hogy a készpénz kezelése erőforrásokat von el.

Helyezzük más aspektusba

Nyissunk itt egy zárójelet. San Francisco nem egyszerűen a jövő egyik tesztlaborja. A városban őrülten erősen ha a dzsentrifikáció, mert a tech ipar nagyon jól megfizetett alkalmazottai ide költöznek. Vagy San Mateóba, San Diegóba, Santa Clarába. Igazából az a kérdés, hogy milyen irányból szeretnének reggel és délután a dugóban állni a négysávos autópályán. Másrészt a huszadik század eleji földrengések miatt kemény szabályozás határozza meg, hogy milyen magas épületeket lehet San Franciscóban emelni. Harmadrészt a lakástulajdonosok próbálták az utóbbi szabályozást az előnyükre fordítani és felnyomni a lakásárakat.

A folyamatok eredője, hogy a város nagyon komoly hajléktalansági problémával küzd. Az eredeti lakói kiszorulnak az egykori lakóhelyükről. A kereseti szakadék az egyes lakók között Grand Canyon méretűek. Egy rendes őslakos San Francisco-i számára a technológia nem feltétlenül a jövőt jelenti, hanem az ellenséget.

A Hill szerint az afro-amerikai háztartások 15 százaléka bankolatlan, a latin háztartások 16 százaléka nem rendelkezik számlával vagy hitelkártyával.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?