A RowanHill Digital szakértőivel beszélgettünk arról, miért van szüksége Magyarországnak blockchain stratégiára.
A közelmúltban kiadott Magyarország Fintech Stratégiája épp csak említi a blockchaint, mélyebben nem foglalkozik vele. A technológia kihagyása azonban nem jelenti a mellőzését is egyben. „A fintech stratégia célokat és eszközöket fogalmazott meg. Az eszközök egyike a létrehozandó blockchain stratégia” – mondta Bürger Dóra. A szakértő szerint önálló ág a blockchain, nem lehet bekeverni a többi fintech terület közé, ami maga is nehezen besorolható.
„A fintech egy határterület – részben gazdaság, részben technológia -, az ilyeneknek mindig nehéz megtalálni a helyét. A híres külföldi egyetemek sem tudnak mindig mit kezdeni vele. Kinek kellene fintechet tanítania?” – teszi fel a kérdést Bürger.
Magyarországon a szóba jöhető szereplők túl vannak a koncepcióalkotáson, de nagy, bemutatható sikerek még nincsenek. Ígéretes irányokat látni. A belügyminisztérium, a jegybank, az IBM és a Microsoft egyre komolyabban veszi, hogy a hardver-szoftver környezet is rendelkezésre álljon, és azok a folyamatokat is újraszabályozzák, amelyeket blockchain alapon lehet megoldani” – mondta Horváth Balázs. A szakértő által hozott példa a digitális szerződéskötéshez szükséges okmányi adatbázisok, amelyekből hiteles, nem hamisítható módon lehetne adatokat lekérni. „Bejelentették azt is, hogy a vezetői engedélyek kiadásának folyamatkövetését blokklánc technológiával szeretnék korszerűsíteni, így gyorsan, hatékonyan kezelhetik a különböző intézményektől érkező adatokat. Ha ez létrejön, az mutatni fogja, hogy a magyar állam beleállt az ügybe.”
A belügyminisztériumon belüli adattárházak mellett a Pécsi Tudományegyetem diplomahitelesítő rendszerének blockchain alapokra helyezése is ígéretes pilot projekt. Olyan információkat lehet majd lekérni belőle, amely egyrészt a cégek HR-eseinek is hasznos lehet, másrészt a posztgraduális képzésekre való jelentkezést is megkönnyíti.
„A Digital Asset nevű cégre is érdemes figyelni, ők blokkláncra alapuló egyedi programozói nyelvet és keretrendszert készítettek, amellyel gyorsan lehet blockchain alapú státuszváltozásokat kezelő programokat készíteni” – hozta a következő példát Bürger Dóra.
Az már a fentiekből is látszik, hogy a blockchain és a legismertebb blockchainre épülő szolgáltatás, a kriptovaluták elváltak egymástól. A technológiának jót fog tenni, hogy nem Lamborghinire hajtó befektetők jutnak róla az átlag döntéshozó eszébe. „Ez eszköz arra, hogy szimpla, áttekinthető módon tároljunk el adatokat. Minden bitcoinos rémhír után sajnálom a technológiát, mert nem az tehet a megvalósítás hibáiról” – mondja Bürger Dóra.
És hogy merre tovább? A két szakértő szerint a folyamat mozgásban van. „Államigazgatási szinten a szakértők elköteleződtek, nem vagyunk lemaradva” – mondja Bürger Dóra. Hozzátéve, hogy az akadémiai, piaci és állami szereplők közti kommunikáción még bőven van mit javítani. „Fragmentáltak az információk. Az államigazgatási oldalon hézagos, az üzleti oldalon részinformációk vannak, az egyetemi szférában hatalmas, de nem publikált tudás van” – sorolja Horváth. A prototípus építéssel, a mintaprojektek elindításával azonban mindez javulhat. Ráadásul a fintech stratégiában is szereplő, az információcsere terepének szánt fintech koalíció és campus is segíthet az ügyön.
Szólj hozzá