Tudjuk, hogy ide fintech hírekért jártok, lesz majd ma olyan is. Viszont mint mindenki, mi is egész este az égő Notre- Dame-ról készült híradóklipeket néztük. Egy katedrális persze sehogy nem pénzügyi technológia, de egy ilyen műemlék részleges pusztulásáról meg kell emlékezni. Mint ahogy arról is, hogy tűzoltók százainak köszönhető, hogy annyi megmaradt a katedrálisból, amennyit ma láthatunk.
A párizsi Notre-Dame építését 1160-ban kezdték el. Ekkor a Capet-házból való VII. (Ifjú) Lajos volt a király, aki a még sokkal mókásabb nevű VI. (Kövér) Lajos fia volt. A királyságot pedig, ami felett uralkodott még nem Franciaországnak vagy Francia Királyságnak hívták, hanem Frank Királyságnak. Az ő uralkodása alatt alapították meg a párizsi egyetemet, valamint tevékeny részt vállalt a kudarcban végződő második keresztes hadjáratban. Ehhez a hadjárathoz a magyaroknak nem sok köze volt, csak annyi, hogy az Árpádházi II. Béla engedte a német seregek bántatlan átvonulását az országon.
A Frank Királyság fizetőeszköze az ezüstből készült dénár volt. Dénárt a középkorban több helyen vertek, az akkor még létező Szicíliai Királyságtól a keresztesek által fenntartott Jeruzsálemi Királyságtól.
A templom építése 1260-ra fejeződött be. Ez még mindig a Frank Királyság időszaka, sőt a keresztes háborúk sem múltak el. Az épp uralkodó IX. Lajos, akit tizenkét éves korában koronáztak meg, a hetedik és nyolcadik keresztes hadjáratban is részt vett. Mindkettő világraszóló kudarc volt, a hetedik hadjárat Lajosnak és seregének túszul esésével ért véget. A királyért 400 ezer tours-i livrát fizettek ki váltságdíjként. Összehasonlításképpen Franciaország éves összterméke 1,2 millió tours-i livrát tett ki ezekben az években.
A frank pénzügyi rendszer megértéséhez le kell ülni a kockás papír elé. 1290-ben egy livre ezüstből 260 dénárt vertek, mert a livre egyszerre volt pénzügyi és súly mértékegység is. Ez később módosult, 1301-ben, az Árpád-ház kihalásának az évében egy livre ezüstből már 400 dénárnyi érme készült. Ráadásul a livre értéke régiónként is változott a királyságban, ezért kell hozzátenni, hogy melyik területről származó livrában számolunk. A tolouse-i és a tours-i livra értéke között hatszoros szorzó volt. A középkori pénzrendszerektől egy modern pénzváltó app elpirulna.
A katedrális többször megsérült. 1584-ben lázadó hugenották rongálták meg a szobrait. Aztán a francia forradalom alatt kifosztották és megszentségtelenítették a templomot. Az évek során egyre rosszabb állapotba került a Notre-Dame, de 1844-ben Lajos Fülöp elrendelte a restaurálását. A torony, amely a mostani tűzben megsemmisült, ekkor kapta az eddig látott, díszes formáját. Az eredeti gótikus torony valószínűleg egyszerűbb volt.
A világháborúkat sértetlenül vészelte át az épület, néhány golyónyomon túl. A legnagyobb kárt a Notre-Dame fennállása óta a mostani tűz okozta. A torony ledőlt, a tető beomlott, a tűzoltók szerint azonban az épület szerkezetét sikerült megmenteni. A katedrális, amit száz év alatt építettek fel és legalább egyszer 25 éven keresztül építettek újra, biztosan állni fog.
Mihelyt Párizs vagy az egyház előáll az első fintech megoldásokkal, amikkel adományt lehet küldeni az újraépítés támogatására, hírt adunk róla.
Szólj hozzá