Eddig is lehetett sejteni, hogy az, hogy különböző cégektől milliószámra szivárognak ki az ügyfelek adatai kárt okoz. Az adatvesztés által érintettek számára mindenképpen kényelmetlen egy ilyen incidens, még ha csak jelszavakat is kell cserélniük. A UK Finance által kiadott jelentés szerint azonban ennél forintosíthatóbb módon is megjelenik a kár.
2018-ban 1,2 milliárd fontnyi kárt okoztak az adatszivárgások. Még fontosabb, hogy az előző évhez képest ez az összeg 25 százalékkal emelkedett. Az APP-típusú támadások – amely során a támadók az email fiókba betörve veszik rá az áldozatokat, hogy az általuk használt számlákra küldjenek pénzt – ötven százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor az adatok nem összehasonlíthatók a megelőző évek statisztikáival, mert négy új bank adatai is bekerültek a felmérésbe. Mindenesetre ez a csalásfajta önmagában 354 millió fontnyi kárt okozott.
A csalók arra is rájöttek, hogy a régebbi csalások még mindig használhatók. A csekkes csalások, bár a csekkhasználat csökkenőben van, növekedett. A kár teljes volumenéhez képest azonban a csekkes csalások 20 millió fontja eltörpül.
A bankok a csalások kétharmadát képesek voltak kiszűrni. Ez nem változott a megelőző évhez képest. A Business Insider szerint bár a csalások számának növekedését az adatszivárgások okozzák, az adatvesztéseket elszenvedő cégek nem vállalnak részt a megcsalt ügyfelek kártalanításában.
A cikk szerint a bankoknak közösen kell fellépniük, hogy a szabályozó olyan törvényt alkosson, amely az ügyfelek kárának megtérítését az adatvesztés okozójára is ráterheli. Emellett többet kell tenni az APP-csalás és egyéb módszerek elleni védekezési módok megtanításáért.
Szólj hozzá