Javában dübörög a harmadik járványhullám, az e-kereskedelem azonban már új kihívásokra készül. Mi várható a lazítások után? Visszatér-e az online piac a 2019-es útra?


Jelenleg nincs könnyű helyzetben, aki meg szeretné jósolni az e-kereskedelem jövőjét. Bizonyos, hogy a járványhelyzet nyomán kialakult vásárlói szokások alapvetően befolyásolják a piacot, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vakcinák tömeges beadását követően minden visszatér a régi kerékvágásba.

Madar Norbert, a GKI Digital piackutatója egy előadás keretében arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi viselkedés 30-60 napos alkalmazkodást követően alapjaiban megváltozik. Ez a legfőbb érv azzal az állítással szemben, hogy a vásárlói szokások visszatérhetnek a 2019-es trendekhez.

Látszólag a piacvezető szereplők sem számítanak ilyen forgatókönyvre; a logisztikai fejlesztések, az érintésmentes csomagátvételek támogatása mind azt mutatja, hogy Magyarországon jelenleg erős fegyverkezés zajlik a piacvezető szereplők körében. Az Extreme Digital és az eMAG fúziója a csomagautomaták piacán is vérfrissítést hozott; a cég egyértelművé tette, hogy a több száz automatát kíván telepíteni a fővárosban és vidéken egyaránt.

Amióta kirobbant a járvány, zajlik az élet az e-kereskedők háza táján. A 2020 év igencsak hullámzóra sikerült; szédületesnek tűnő második negyedévet produkáltak az e-kereskedők, csaknem 47%-os növekedést elérve. Ez csakis azért lehet „szédületesnek tűnő”, mert a 20%-os Q3 után az utolsó negyedév erre is alaposan rápakolt, mintegy 70%-os bővülést produkálva!

Az online kereskedők felültek a hullámvasútra és úgy tűnik, egyelőre le sem szállnak róla. Most még nem tudhatjuk, hogy 2021 első negyedéve mit hoz, de nem nagy kockázat kijelenteni, hogy a növekedés üteme messze elmarad a 70%-tól.

De ennél sokkal érdekesebb, mi várható az e-kereskedelemben a járványhelyzet normalizálódását követően. Mára kiderült, hogy az aktív vásárlói bázis és az átlagos megrendelési érték növekedése olyan alacsony, hogy ezek aligha segíthették az e-kereskedelem ilyen mértékű növekedését. Előbbit a növekedési plafon, utóbbit a forint gyengülése tette kispadra. Mára egyértelművé vált, hogy a vásárlási gyakoriság képes pörgetni a magyar online piacot.

Egy további trendváltozásról mindenképpen érdemes még szólni a covid-időszak e-kereskedelme kapcsán; ez pedig a korcsoportok átrendeződése. Az 55 év feletti korosztály immár 25%-os részesedéssel van jelen a hazai online piacon, aminek köszönhetően egyre meghatározóbbá válik a szektor jövőjét illetően. A jellemzően fizetőképes senior korosztály egyszer és mindenkorra véget vethet annak az ezerszer cáfolt tévhitnek, miszerint az online vásárlás az Y- és Z-generáció sajátja.

 


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?