Hatalmas, már-már esszészerű cikkben foglalta össze a Financial Times, hogyan és miért bukott be a Facebook globálisnak szánt kriptovalutája, a Libra. Meglepő részletek derülnek ki, köztük az is, hogy a Facebook még időben jelentkezett be az amerikai szabályozó hatóságokhoz az ötletével. A Federal Reserve hajlott is, hogy engedélyezze a Libra tesztjét, a Treasury azonban tartott attól, hogy a cég egy pénzmosásra tökéletesen alkalmas pénzügyi terméket dob piacra. Ráadásul ez a kriptovaluta a világgazdaság stabilitását is képes lesz negatív irányban befolyásolni.
Eddigre azonban a Facebook eléggé elásta magát Washingtonban. Ráadásul nem csak a demokrata pártnál, hanem a republikánusoknál is. Végül az ügyben döntő két vezető, Jay Powell és Janet Yellen nemet mondott a Facebooknak.
A Libra, Diem ki, melyik néven emlékszik a kriptovalutára vezetősége a következő fél évet a valuta megmentésével töltötte. Lobbiztak, hízelegtek, szövetségeket kötöttek, de ez is kevés volt. Végül a Libra projekt maradékait egy kaliforniai bank vette meg 182 millió dollárért.
Egy dinamikus duóval indult a történet
A Financial Times cikke szerint nem a szabályozóhoz való elkésett folyamodás volt a probléma, ahogy korábban vélték. (Mi is ezt az elméletet fogadtuk el.) Az első és egyben utolsó szöget az verte be a Libra koporsójába, hogy a Facebook állt elő az ötlettel. Nem tudta levetkőzni a Libra, hogy Zuckerberg és a cége áll mögötte. A Facebook, amit épp Metának hívnak, szigorúbb szabályozására pedig már akkor is volt politikai akarat, ami azóta sem csökkent. A Szilícium-völgy rosszul mérte fel, milyen helyzetben van Washingtonban.
A cikk belemerül abba is, hogy David Marcus és a 24 éves Morgan Beller hogyan rakták össze a csoportot, ami a stablecoinnak számító – alacsony kockázatú pénzügyi eszközökkel fedezett – Librát megtervezte. A tervezés és a partnerek toborzása közel két évet vett igénybe, így a Librát 2019 nyarán sikerült elindítani. A kezdő sajtótájékoztatót az egykori San Francisco-i Pénzverde épületében tartották. Épp csak az volt a probléma, hogy eddigre a Facebook mögött volt a Cambridge Analytica botrány, ami miatt a Facebook számára biztosított információs előny – rendkívül sok tranzakciós adathoz jutottak volna hozzá – más fényben látszott, mint a projekt kezdetén.
Nem segít, ha rossz a szimbólum
A kezdés akár jól is elsülhetett volna, de az amerikai politikusok rossz jelnek vélték az egykori Pénzverde épületének használatát. Úgy tűnt számukra, mintha a Facebook a dollár ellen indulna. A FT egyik forrása szerint a helyzetet nagyban formálta, hogy Zuckerberg nem érti, hogyna látják a Facebookot kívülről.
A rákövetkező héten elkezdődött a szenátusi meghallgatás, és pártfüggetlenül szétszedték az amerikai honatyák David Marcus vízióját. Ezzel pedig beindították a menekülési ösztönt a projekt résztvevői között. Elsőként a Paypal lépett ki, később más alapítók kis követték. David Marcus még 18 hónapig küzdött a Libráért: korábbi Treasury vezetőket hívott a projektbe, olyanokat, akiket a szabályozói oldalon már ismernek. Ez sem volt azonban elég a Diemmé átnevezett kriptovaluta megmentéséhez. Költözések és utóvédharcok még voltak, ezek megismerhetőek a FT cikkéből, ám eddigre lényegében már vége volt a Facebook és Marcus kriptós álmainak.
Szólj hozzá