Az új lett miniszterelnök ígéretet tett, hogy megfékezi a balti államban elterjedt pénzmosást. Azonban mondott még valamit, az EU többi országán is múlik, hogy a balti országokban mennyi pénzt mosnak.

(Fotó: Marco Verch CC-BY)

Lettországnak jutott rendesen a balhéból 2018-ban. A központi bankjának vezetőjét megvádolták azzal, hogy kenőpénzt fogadott el. A harmadik legnagyobb bankja, az ABLV Bank pedig bedőlt miután az amerikai hatóságok nagyszabású pénzmosással gyanúsították meg, ügyfelei pedig a szélrózsa minden irányába szaladtak szét. Mindeközben a balti térségben volt még egy 230 milliárd dolláros pénzmosási botrány a Danske banknál és Észtországban sincs minden rendben.

Ilmars Rimsevicset, a központi bank vezetőjét az EU legfelsőbb bírósága felmentette. Az új lett miniszterelnök, Krisjanis Karins pedig azt ígéri, hogy a szabályozás szigorításával, a pénzforgalom szigorúbb ellenőrzésével vissza fogja nyerni a befeketetők bizalmát.

“Nem vagyunk bűnösebbek, mint más országok, csak mi a frontvonalban vagyunk. Változtatni fogunk. Az a kérdés, hogy Európa többi része is fog-e?” – tette fel a kérdést a Bloombergnek adott interjújában Karins. A miniszterelnök szerint az EU-s szabályozás úgy általában nem törődött eleget a pénzmosással. Lettország pedig azért került a mostani helyzetbe, mert kényelmes közelségben van az orosz oligarchákhoz. Ebbe a szórásba a Danske, a Swedbank és mg a Deutsche Bank is belekerült, tehát nem csak lett ügyről beszélünk.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?