A nálunk sokkal okosabbak azt mondják, hogy a következő hét-nyolc napot meghatározó hideg nem csak abból következik, hogy tél van. Köze van hozzá a poláris örvény összeomlásának, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az északi sarkköri hideg levegőt ott tartó poláris ciklonon keresztül utat talált ez a hideg légtömeg délre, ezért a téli, enyhébb időjárásunknak lőttek. Ezt sokkal profibban és részletesebben magyarázza el az Esőtánc oldal.
Mindezt azért érdemes észben tartani, mert amikor klímaváltozásról beszélünk, akkor az ilyen jelenségekről van szó. Télen extrém hidegek, nyáron extrém melegek, ahol ez korábban szokásban volt, ott rendszeressé válnak a nyári erdőtüzek, a jég meg olvad északon, mintha nem lenne holnap. A jelenségkör sokkal nagyobb kilengésekkel jár, mint amit korábban megszoktunk, hiába nyugtatjuk magunkat azzal, hogy 1987-ben is ott volt az a bitang nagy tél.
Onnan érdekesek a fentiek fintech szempontból, hogy a banki technológiáknak is klímabarátnak kell lenniük. Amikor egy pénzügyi intézet a blockchainre költöztet valamilyen funkciót, amikor egy cég – például a múlt héten a Tesla – bitcoin spekulációval keres pénzt, akkor fel kell merüljön az is, hogy ezeknek a lépéseknek mekkora a karbon lábnyoma.
A BBC tegnap írta meg, hogy a Cambridge Egyetem új elemzése szerint a bitcoin hálózat fenntartása már több energiát emészt fel, mint Argentína működtetése. És igen, Argentína egy durván 45 millió fős ország, ami 2,78 millió négyzetkilométeren terül el. Az egyetemi számítások szerint viszont energiafelhasználásban már a bitcoin nyer, aminek a létezéséhez évi 121,36 terawattóra energiára van szükség.
Korábban is születtek már hasonló becslések, akkor kisebb országokat ért be energiaéhségben a bitcoin. De még a legkisebb országhoz viszonyítva is tragikomikus az összehasonlítás. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tranzakciók számának növekedésével az energiaigény is nő. A bitcoin pedig épp felfutóban van, miután még Elon Musk is rászabadította többb milliós követőtáborát a kriptovalutára. A BBC-nek nyilatkozó Michel Rauchs szerint a bitcoinba bele van tervezve az emelkedő energiafogyasztás, nem egy olyan problémáról van szó, amely majd megoldja magát. Ugyanakkor azt is hozzá tette Rauchs, hogy az Egyesült Államok állandóan bekapcsolva tartott berendezései is annyi áramot fogyasztanak, hogy abból egy évig működne a bitcoin hálózat.
A világ legnagyobb fogyasztója Kína, évi 5500 terawattórával, a dobogó második fokán pedig az USA áll nagyjából 3800-zal. A harmadik helyezett India már csupán évi 1200 terawattórát fogyaszt.
Szólj hozzá