A bűnözők egyre kifinomultabb eszközökkel támadják a pénzintézetek és persze azok ügyfeleit is, ez ellen valahogy védekezni kell. De hogyan?

A bűnözők egyre kifinomultabb eszközökkel támadják a pénzintézetek és persze azok ügyfeleit is, ez ellen valahogy védekezni kell. De hogyan?

A bankokat ráadásul nemcsak a bűnözők bántják, de az egyes lopások után nemcsak az ügyfeleket kell kártalanítani, hanem az ezek miatt kivetett szabályzói bírságokat is meg kell fizetniük. Egy ilyen bírság komolyabb esetekben akár a százmillió dolláros nagyságrendet is elérheti, és akkor még hol van az a kár, amit a pénzintézet hírneve szenved el?

hacker-1952027_1920
Fotó: PeteLinforth/Pixabay

A pénzintézeteket érintő bűnözés elleni harc bajnokai a bankok saját felderítői, angol nevükön az FCIU-k (Financial Crimes Intelligence Units). Amikor a sajtóban megjelennek a hírek, a bankok igazgatói és a részvényesek egyből tőlük akarják tudni, hogy érintettek-e az éppen közfelháborodást okozó ügyekben. Gondoljunk a panamai botrányra, a FIFA korrupciós ügyeire vagy a börtönben is csintalankodó Madoff Ponzi-rendszerére.

Itt vannak a pontos adatok

A SAS nevű Business Intelligence cég 120 észak-amerikai és európai bankot kérdezett meg legújabb felmérésében arról, hogy melyek a bűnözés elleni harcuk legfontosabb területei.
A helyzet komolyság jelzi, hogy a válaszadó bankok 19 százalékát megbüntették a hatóságok, ezek közül majd minden negyediket több, mint egy milliárd dollárra.

No Title

No Description

A pénzügyi bűnözésnek nincsenek határai, a folyton növekvő digitális adatátvitelhez kapcsolódó cyber-bűnözés nem kíméli a legkifinomultabb pénzkezelési rendszereket sem. A szervezet nemzetközi bűnözést megállítani nem egyszerű feladat, csalás, pénzmosás, terroristák finanszírozása és a már hagyományos lopott pénz eljuttatása más bandákhoz a leggyakoribb bűncselekmények.

Milyen bűncselekmények és egyéb veszélyek aggasztják legjobban a bankok pénzügyi felderítőit és milyen tevékenységekbe fektetik a legtöbb energiát?

– Csalások számának csökkentése (71%)
– Megfelelés a szabályzóknak (56%)
– A bank jó hírnevének megvédése (31%)
– Kapcsolattartás a banki ügyfelekkel
– Kapcsolattartás a rendfenntartó erőkkel
– Büntetések csökkentése
– Kapcsolattartás a befektetőkkel

Nemcsak a bűnözőktől félnek

Jól látszik, hogy a bankok nemcsak a bűnözőktől, de az ellenőrző hatóságoktól is tartanak. Ennek érdekében nem csak a büntetéseket akarják csökkenteni, de felhívni az ügyfelek figyelmét is, nehogy pont a félrevezetett bankszámla tulajdonosok miatt érje kár a pénzintézetet.

A folyamatosan szigorodó szabályok miatt pár éve hirtelen megnőtt a kereslet az olyan szakemberek iránt, akik képesek átlátni a bonyolult szabályzásokat és kiszűrni nemcsak a csalókat, de a nem megfelelő ügyfeleket is. Egy súlyos bírság után a Citibank például kétezer szakembert vett fel, áll az SAS felmérésében.

A bűnözők elleni védekezés egyik leggyengébb láncszeme, hogy a multinacionális bankok nem tudnak minden országban ugyanolyan hangsúlyt fektetni az elhárításra. Sőt, a bankok és a szabályzók közötti kommunikáció is inkább gyatra, mint megfelelő a válaszadó bankok szerint. Jó hír viszont a szakembereknek, hogy egyszerűen nincs annyi profi, amennyit a pénzintézetek ne tudnának felvenni. A felmérés szerint a legtöbb bank csak három év múlva lesz képes feltölteni a felderítő osztályokat és akkor se minden országban.

Kiket keresnek a bankok?
85% kiberbiztonsági szakembereket,
84% szoftverfejlesztőket keres,
61% egyetemekről toboroz és
50% kormányzati alkalmazásban álló hírszerzőket környékez meg. És bizony, igen kiemelt fizetés várja a hozzáértőket.

Zákonyi Bence – Tucanoprod.com


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?