Magyarországon is elindul az Erste Bank digitális web- és mobilbankja, a George. A bankcsoport által házon belül fejlesztett platformot 2012-ben mutatták be az osztrák piacon, azóta pedig további négy kelet-közép-európai leányvállalatnál működik. Mára hatmillióan használják a George-ot, így a magyar ügyfelek egy alaposan tesztelt megoldást kapnak.
A George-on első pillantásra látszik, hogy nem úgy néz ki, mint a szokásos web- és mobilbankok. A banki rendezési logikát lecserélték egy felhasználóközpontúbbra. A nyitóképernyőn a banki termékeinket (folyószámla, hitelkártya, megtakarítási számla) láthatjuk kártyalap jellegű dobozokban. Mindezt ráadásul úgy, hogy az adott termékhez tartozó leggyakoribb akciót egy kattintással el is tudjuk indítani. Magyarul a folyószámla kártya alján van egy gomb az új utalásnak, míg a hitelkártya lapján vissza tudjuk fizetni a hitelt.
A kártyákba belekattintva további információk, ritkábban használt funkciók is elérhetővé válnak. Valamint itt testre is lehet szabni a kártya kinézetét. Bátran átszínezhetjük ciklámenre, jujsárgára vagy kukásmellény narancsra a számlánkat, nem csak a banki világra jellemző visszafogott színek közül lehet válogatni. Akik nem érik be ennyivel, azok az appban elérhető Áruházi felületen aktiválhatják ingyenesen a háttérkép plugint, amivel a banki alkalmazás hátterét is ki lehet cserélni. Az unokák fotóját vagy a sárkánnyal és karddal díszített versenyautó pont jpg képet nem lehet feltölteni, de egész komoly gyűjteményből válogathatunk.
Molnár Ákos, az Erste digitális szolgáltatások vezetője és a George magyarországi menedzsere azt is elmondta a rendszer sajtóbemutatóján, hogy a háttérképes plugin olyan funkció volt, amit a kollégák házon belül, a teszt során kértek. Az áruházi rész azonban bővülni fog idén: innen lesz elérhető a hűségkártyáknál okosabb, pénzvisszatérítési szolgáltatás, amit egy cseh fintech startuppal együttműködve valósítanak meg, ide kerülhetnek be a megtakarítási termékek is.
„Fut a pénz -Hova? -kérdezed.”
A mobilos alkalmazásban is lehet villámgyorsan keresni a tranzakciók között. Illetve azok a szokott információk mellett elláthatók hashtagekkel is, hogy a sarki pékséget ne csak akkor találjuk meg a tranzakciótörténetben, ha tudjuk a cégnevet. Az igazán okos költésfigyelő funkciókat azonban a netbankban lehet elérni. Az ide beépített pénzügyi menedzsment (PFM) modul meg tudja mondani, hogy egy hónapban mennyit költöttünk ételre, italra, benzinre, ruházkodásra vagy éppen kultúrára. A felhasználó is definiálhat szabályokat, így akinek nincs kocsija, de a legközelebbi benzinkúton szokott este szendvicset venni, ha a kisbolt is bezárt, megszabhatja, hogy a kúton végzett vásárlások élelmiszernek számítsanak.
A PFM a jelenlegi állapotában az összes kártyás költést kezeli. Molnár Ákos pedig azt is elárulta, hogy év végére érkezhet a még okosabb, módosított verziója a modulnak. Mivel a költségkezelő egy olyan modul, amit a George-ot használó összes Erste leánybank használ, így a fejlesztők több helyről kapják hozzá az ötleteket.
Kell egy csapat
Az Erste Csoport az ipari gyakorlattal szemben nem egy külső fintech partnerrel készíttette el a saját digitális banki platformját. A George-ot bécsi központtal fejlesztik, de csapatok dolgoznak Prágában és Pozsonyban is. Illetve a magyar piacra jellemző helyi termékeket pedig a hazai George csapat készíti el egy központi keretrendszerre építkezve.
Az erstés csoportban olyan szakértők is vannak, akik korábban a Revolutnál vagy a Monzónál dolgoztak appos banki termékeken.
Ez az egyik tényező, ami garantálja, hogy a platformban meglegyen az a szemlélet, amivel a hagyományos banki szoftvernél barátságosabb termék születik. A másik pedig, hogy erős kontroll van UX és UI területen: így pedig nehéz olyan kiegészítőket integrálni a rendszerbe, ami elüt a George-élménytől.
Miért George?
Az emberben egy idő után felmerül, hogy ha egy szoftvert el kell nevezni és az Bécsben, Pozsonyban és Prágában fejlesztik, akkor nem angol nevet kap. Miért nem Georg, esetleg Jiří? Az erstéseknek remek magyarázatuk van rá: George-nak szokás becézni a repülésben a robotpilótát. A név eredete a homályba vész, legalább két három magyarázat van rá. Az egyik szerint George De Beeson, az autopilótát szabadalmaztató feltaláló nevét őrzi, a másik szerint a második világháborús brit pilóták kölcsönözték a giroszkópos stabilizálónak VI. György király nevét. Végül pedig az is lehet, hogy a robotpilótát az 1910-es években feltaláló Lawrence Sperry berepülőpilótája adta a láthatatlan társának a nevet „csak úgy”.
A lényeg az, hogy ha George vezeti a gépet, akkor a pilóta pihenhet egy kicsit. Az Erste szerint pedig, ha az új George figyel a pénzügyeinkre, akkor azzal megtakarít nekünk egy csomó munkát. Nem kell például hónap végén kockás – igen, tanárnő, négyzetrácsos! – füzetben összesíteni a kiadásainkat. Nem is rossz név, még ha magyarázatra is szorul.
Utálom😔Sokkal átlathatóbb volt a régi felület..Kérem vissza!