Tanul a diák abból, ha kártyával fizet a rágóért meg a krémesért a büfében? Kezel pénzt az iskola?
A Pénzügyminisztérium, az MNB Pénziránytű Alapítványa, a Mastercard és a Deloitte együtt látta meg azt a lyukat a közoktatásban, ami befoltozásra szorul: nem lehet kártyával fizetni. A tizenöt iskolában, pilotként induló Készpénzkímélő Iskolák program során érintős terminál kerül az iskolabüfékbe, az iskolatitkárságokra.
A terv részben valós igényeket szolgál ki. A szülők számára is könnyebbség lesz, ha a menza-befizetések online kártyás vásárlással vagy átutalássa lesznek lebonyolíthatók. Igaz, a Deloitte közleménye szerint már léteznek is ebben a szegmensben piaci megoldások erre a problémára.
Valós elvárás lehet az is, hogy a diákok a mindennapokban tanulják meg a digitális fizetési eszközök használatát. A zsebpénz már gyakran nem készpénzt jelent, hanem egy összeget a tanuló bankkártyáján. Érdemes ezért gyakorlatot szerezni abban, hogy hogyan bánunk azzal a pénzzel, ami nincs ott megszámolhatóan, követhetően a tárcánkban.
A program elindulásáról kiadott közlemény szerint az iskoláknak is jó a program, mert digitalizálhatják pénzügyeiket. A Deloitte a tantermek vagy tornatermek bérbeadását hozza fel példának, amelyre már készül is egy Airbnb jellegű platform. Az elképzelés érdekessége, hogy az iskolák állami fenntartásba kerülése óta nem számítanak önálló gazdálkodó szervezetnek. Azaz a tornaterem bérbeadása után járó pénz nem az intézményhez folyik be, hanem a tankerülethez, ami aztán kezeli ezt az iskolák helyett. Igaz, a menzák sem az iskolák tulajdonai, hanem külső cégek üzemeltetik azokat..
A fentiek miatt viszont könnyen visszaüthet a program. Az iskolák nem biztos, hogy a haszonélvezői lesznek a fintechesítésnek, elképzelhető, hogy csak el fogják szenvedni. Kivételnek számítanak az egyházi és alapítványi iskolák, ezek azonban a hazai intézmények kisebb hányadát adják.
Szólj hozzá